A szélturbinák árnyéka jelentős területet érinthet, bizonyos irányokban akár egy kilométernél is messzebbre nyúlhat. Különösen zavaró lehet, amikor a lapátok mozgó árnyéka rendszeresen egy lakóépület ablakán keresztül vetül a helyiségbe. Emiatt Németországban a szélerőművek engedélyezésénél az árnyékhatást is vizsgálni kell, és meghatározott esetekben az erőmű automatikus leállítása szükséges – számol be friss cikkében az Energiewende.

Nemcsak a régi bűnnek, a szélerőműnek is hosszú az árnyéka

Az árnyék hossza elsősorban a Nap állásától és a szélturbina irányához viszonyított helyzettől függ. Déli irányban a turbina árnyéka nem vetül, észak felé pedig csak télen, déltájban jelenhet meg, akkor is a berendezés magasságánál rövidebb lehet. A leghosszabb árnyék keleti és nyugati irányban alakul ki, ahol megfelelő körülmények között meghaladhatja az egy kilométert is.

Ugyanakkor, ha a mozgó lapátok árnyéka rendszeresen olyan helyet érint, ahol emberek tartózkodnak, az igen zavaró lehet. A németek ezért adminisztratív módszerekkel igyekeznek korlátozni a lakóépületeket érő árnyékhatást. 

A szélerőmű engedélyezéshez például csillagászati szimulációval kell meghatározni, hogy elméletileg mennyi ideig érheti árnyék az adott épületet, a megengedett érték 

• napi 30 perc, 
• illetve évi 30 óra.

A számítások egy elméleti maximumból indulnak ki, így az időjárás hatását nem veszik figyelembe. Ugyanakkor a tényleges árnyékhatás ennél jóval rövidebb lehet, hiszen felhős időben a Nap csak enyhén vagy egyáltalán nem süt. Számít a turbina lapátjainak helyzete és az is, hogy fúj-e a szél, vagyis működik-e a berendezés.

Ez annál is inkább fontos, mert pszichológiai vizsgálatok szerint a hosszabb ideig fennálló mozgó árnyék jelentős kellemetlenséget okozhat. A kutatások során a helyiségek funkcióját és az árnyékhatás súlyosságát is figyelembe vevő, úgynevezett súlyozott árnyékidőt vizsgálták. 

Az eredmények alapján már évi 15 óra felett erős zavaró hatás jelentkezhet. A ténylegesen mozgó árnyék épületekre jutó éves időtartamát ezért 8 órában határozták meg.

Ennek része egy fényérzékelő, amely azokban az időszakokban méri a tényleges fényviszonyokat, amikor a Nap állása alapján árnyékhatás elvileg kialakulhat.

Összehasonlításként egy derült nyári napon a napsugárzás teljesítménye meghaladhatja az 1000 watt/négyzetmétert, míg egy felhős téli napon 100 watt/négyzetméter alá is eshet.

A szabályozás célja, hogy a szélturbinák működése miatt a lakóépületeket érő zavaró árnyékhatás időtartama is korlátozott maradjon. A ténylegesen érintett időszakok ezért rövidek lehetnek, a lakók pedig szükség esetén redőny használatával vagy másik helyiségben való tartózkodással is mérsékelhetik a kellemetlenséget – javasolja zárásként a német szakportál.