Idén nyáron érezhetően csökkent a tojás ára a magyar boltokban, a KSH adatai szerint 83-84 forintot kell fizeti egy darabért. Persze az árak szóródnak a méret és a minőség függvényében, ahogy az az Online Árfigyelő adataiból is látszik. A hat nagy láncnál augusztus vége felé 80 forint alá csökkent az tojások átlagára.

Ez lényegesen alacsonyabb annál, mint amit az év elején láttunk. Az Európai Unióban 2026-ban - így Magyarországon is - még magasabb árszintről indultunk, amely mögött az állt, hogy a 2025 végi–2026 eleji madárinfluenza-hullám rontotta a kínálati kilátásokat. Ráadásul az agrár-élelmiszerpiacokat nyomás alatt tartják a geopolitikai kockázatok, az energia- és inputköltségek, valamint az inflációs hatások. A tojásnál ez különösen fontos, mert a takarmány, energia, állategészségügyi és logisztikai költségek gyorsan beépülnek a termelői árakba. Ehhez képest az unióban nyár végére a tavaszi csúcshoz képest mintegy 23 százalékkal esett a tojás ára, ugyanis enyhültek a kínálati félelmek és a magasabb import szintén növelte az európai piacon rendelkezésre álló mennyiséget.

Az Európai Bizottság adatai alapján az EU tojás- és tojástermék-importja 2026 első három hónapjában 72 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A behozatal csaknem háromnegyede Ukrajnából és Törökországból érkezett. Közben az uniós export 14 százalékkal csökkent. Mindkét folyamat abba az irányba hatott, hogy több tojás maradjon az uniós piacon.

Olcsóbban is lehet S-es tojást venni

Bár az Online Árfigyelő szerint 80 forint a tojás átlagára, a minimálárak ennél alacsonyabban alakulnak. Az egyes láncok napi minimálárainak kisimításával (30 napos gördülő átlag) is látszik az árcsökkenés és a legtöbb üzletláncban 55-65 forint környékén adták a legalacsonyabb árú tojásokat, amelyben nagy valószínűséggel voltak bőven akciók is.

Ezek a tojások ugyanakkor jellemzően S méretűek.

Az Agrárközgazdasági Intézet PÁIR adatai is azt mutatják, hogy a hazai piacon 2026-ban lefelé mozdultak az árak. A ketreces tartásból származó M és L méretű étkezési tojás csomagolóhelyi ára az első hét hónapban átlagosan 61,67 forint volt darabonként, 4 százalékkal kevesebb, mint 2025 azonos időszakában.

Az egyes kategóriák között ugyanakkor jelentős különbségek vannak. Az M méretű dobozos tojás átlagára 1,7 százalékkal 65,92 forintra, az L méretűé 8 százalékkal 71,34 forintra csökkent. A tálcás M méretű tojás 2,8 százalékkal 56,41 forintra, az L méretű pedig 6,9 százalékkal 59,73 forintra lett olcsóbb. A mélyalmos tartásból származó M és L méretű tojás csomagolóhelyi ára ennél kisebb mértékben, 0,8 százalékkal 72,49 forintra mérséklődött.

Magyarország 2026 első fél évében 7,7 ezer tonna héjas tojást importált, 23 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A friss tojás behozatala még erősebben, 32 százalékkal 5,4 ezer tonnára csökkent. Ezzel párhuzamosan a héjas tojás exportja 25 százalékkal 6,6 ezer tonnára emelkedett, ezen belül a friss tojás kivitele 87 százalékkal, 1,8 ezer tonnára ugrott.

Ennek oka, hogy a hazai tojás versenyképesebbé vált az európai piacon.

Miközben több uniós országban továbbra is magasabbak maradtak az árak, Magyarországon a csomagolóhelyi árak inkább mérséklődtek, ezért a magyar tojás vonzóbb lett külföldön, ami élénkítette az exportot. Ezzel párhuzamosan kevesebb behozatalra volt szükség, mert a hazai kínálat és árhelyzet javult, illetve az ukrán eredetű tojás importját érintő korlátozások is visszafoghatták a beáramlást.

Inkább a sokkok alakítják az árakat mintsem a szezon

A tojás esetében van némi éven belüli szezonalitás, ennek hatása azonban jóval kisebb, mint például számos zöldség vagy gyümölcs esetében. A két kiemelt fogyasztási időszak a húsvét és a karácsony, amikor a kereslet növekedése az árakat is felfelé mozdíthatja, míg a nyári hónapok jellemzően gyengébbek. A KSH hosszabb távú adataiból ugyanakkor nem rajzolódik ki olyan szabályosan ismétlődő éves ármozgás, amely önmagában a szezonalitással magyarázná a nagyobb változásokat.

Az elmúlt bő évtizedben ennél sokkal fontosabbak voltak a termelési és piaci sokkok.

A 2015–2016-os időszak még viszonylag kiegyensúlyozott volt a tojáspiacon, 2017–2018-ban azonban komoly fordulat következett, és a tojás az egyik leggyorsabban dráguló élelmiszerré vált. Az európai kínálatot ebben az időszakban egyszerre érintette a fipronilbotrány és a madárinfluenza, a kieső termelést pedig csak késve tudta pótolni a piac. Magyarországon mindez egybeesett a tojás áfájának csökkentésével, ami ugyan mérsékelte a fogyasztói árak emelkedését, a jelentős kínálati sokkot azonban nem tudta ellensúlyozni.

A 2017-es kiugrás után 2019 és 2021 között nyugodtabb időszak következett, majd 2022-től újabb, az előzőnél is erőteljesebb drágulási hullám indult. Ekkor már nem egyetlen, jól azonosítható piaci zavar állt az áremelkedés mögött: az energiaválság, a takarmányként használt gabonafélék drágulása, a szállítási és egyéb termelési költségek emelkedése, a madárinfluenza visszatérő kínálati kockázata, valamint a rendkívül magas magyarországi élelmiszer-infláció egyszerre gyakorolt felfelé irányuló nyomást az árakra.

A tojás fogyasztói árának alakulását ráadásul közvetlen állami beavatkozások is befolyásolták: 2022 novemberében a tojás is bekerült az árstopos termékek közé, majd annak kivezetése után más, a kiskereskedelmi árakat befolyásoló intézkedések következtek. Ezek azonban elsősorban azt határozták meg, hogy a termelési és kereskedelmi költségek miként és milyen ütemben jelennek meg a bolti árakban, magukat a mögöttes költség- és kínálati folyamatokat nem szüntették meg.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images