Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint jogellenesen tagadta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Transparency International közérdekű adatigénylését.

Az ügyben a NAIH eljárást indított. Péterfalvi az RTL Híradójának indoklásul azt mondta, az MNB válasza biztosan jogellenes, hiszen a jegybank közfeladatot lát el és közpénzzel gazdálkodik, ebből a szempontból irreleváns, hogy költségvetési szerv-e vagy sem.

A Transparency International (TI) azt szerette volna megtudni, hogy a Varga Mihály vezette jegybank 2025 januárja óta milyen szerződéseket kötött, milyen szolgáltatásokat vett igénybe, mit és mennyiért vásárolt, illetve milyen támogatási szerződéseket kötött.

Az MNB először a válaszadási határidő meghosszabbítását kérte, majd közölte, hogy nem teljesíti az adatigénylést, mert nem tekinti magát költségvetési szervnek. A jegybank szerint ezért az Infotörvény vonatkozó közzétételi kötelezettsége sem vonatkozik rá.

Varga Mihály az RTL Híradójának már úgy nyilatkozott, hogy hamarosan kiadják a TI által kért szerződéseket. A jegybankelnök szerint ugyanakkor bizonyos adatokat, például az arany- és devizatartalék kezelésére vonatkozó információkat továbbra sem adhatnak ki.

Az MNB elnöke az ügyről már a keddi sajtótájékoztatóján is beszélt, azt mondta: az adatigénylés a jegybank alapműködéséhez kapcsolódó szerződésekről az eddig közzétettnél jóval részletesebb adathalmazra vonatkozott. Ilyen adatbázist szerinte eddig sem a Matolcsy György vezette MNB, sem a jelenlegi vezetés nem készített.

„Mivel nincs titkolnivalónk, ezeket az adatokat összegyűjtjük” – mondta a jegybankelnök, hozzátéve, hogy munkatársai már dolgoznak azon, hogy a több száz, eddig külön kezelt adatot összerendezzék.

A 444 a múlt héten írta meg, hogy a TI hiába nyújtott be közérdekű adatigénylést az MNB-hez. A jegybank a meghosszabbított válaszadási határidő lejárta után azt közölte, hogy a törvény szerinti közzétételi kötelezettség nem vonatkozik rá, mivel nem költségvetési szerv.

A lap szerint az MNB ezzel kísértetiesen azt az érvelést vette elő, amelyet a 2010-es évek közepén a Pallas Athéné alapítványok létrehozásakor is alkalmaztak. Akkor az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az MNB által kezelt vagyon közvagyonnak minősül.