Megint sikerült legyőzni az inflációt

A 2026. április-júniusi időszakban az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma elérte az 1,061 millió fős értéket, ami bő 13 ezres növekedést jelent év/év alapon – egyebek között ez is kiderül az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) friss szektorelemzéséből.

Azt közölték, a nyugdíjpénztár-tagok 26,6 milliárd forintot tettek félre időskori jövedelemkiegészítésre az esztendő második negyedében, ami az egy évvel korábbit közel 10 százalékkal múlja felül. A munkáltatók több mint 15 milliárd forintot utaltak a tagok számláira, ami 16 százalék feletti növekedést jelez.

A nyugdíjpénztárak a második negyedévben 7,17 százalék becsült hozamot értek el, ami közel 5,5 százalékos reálhozamot jelent. A pénztárak által kezelt összesített tagi vagyon 13 százalékos emelkedéssel meghaladta a 2,5 ezer milliárd forintot, az egy pénztártagra jutó átlagvagyon pedig közel 12 százalékkal 2,4 millió forintra nőtt, ismertették.

Egyre népszerűbb egészségpénztári felhasználás a lakáshitel-törlesztés

Kitértek arra, hogy kitartóan nő az egészségpénztárak népszerűsége is. A második negyedév végén már 1,208 millióan élvezték ennek az öngondoskodási formának az előnyeit, vagyis egy esztendő alatt közel 70 ezer fővel bővült a taglétszám.

Az egészségpénztári tagok összesített megtakarításai a negyedév végére

Az egészségkasszákban gyűjtött megtakarítások számos felhasználási lehetősége között a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták a legnagyobb ugrást. E célra az egy évvel korábbi háromszorosát igényelték az egészségpénztári tagok. Mindemellett továbbra is igaz, hogy az önkéntes egészségkasszákból alapvetően az egészségmegőrzéssel, gyógyulással kapcsolatos költségeiket fedezik a munkavállalók, hiszen a kiadások 92 százalékát költik erre a célra.

Mindössze a tagok fele rendszeres megtakarító

„Örvendetes, hogy már jó ideje nemcsak az egészségpénztárak, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárak tagsága is kitartóan növekszik”.

Fontos látni ugyanakkor, hogy csupán a tagok mintegy fele számít rendszeres megtakarítónak. Ez például a nyugdíjkasszák esetében azt jelenti, hogy ebben a formában a hazai foglalkoztatottak 12 százaléka tesz aktívan az időskori anyagi biztonságáért

– fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára. Jelezte:

„Ahhoz, hogy ez az arány javuljon, az egyik járható út a már korábban sikeres rendszer visszaállítása, vagyis az aktívabb munkaadói szerepvállalás megteremtése, amelynek pedig a megfelelő, ösztönző adókörnyezet a kulcsa. Ha az öngondoskodás e formájának támogatását a munkáltató a SZÉP-kártyával legalább egyenértékűen tudná biztosítani, azzal nemcsak a munkavállalók pénztári megtakarításait, hanem a pénzügyi ismereteit is lehetne gyarapítani.”

Mint megírtuk, egyre több magyar tesz félre idős korára nyugdíjpénztárakban, ez világlott ki 2026 első negyedévének adataiból.