GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 26. 9 percnyi olvasás
Szeptember 18-a és 20-a között regionális választásokat és országos törvényhozási választásokat tartanak Oroszországban, és az elmúlt hetek fejleményei azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszánta magát a valódi ellenzék maradékának felszámolására. Előbb annak a Borisz Nagyezsgyinnak kellett elhagynia az országot, aki a 2024-es elnökválasztáson meg akarta méretni magát Putyinnal szemben, majd a Kremlből irányított orosz igazságszolgáltatás törvényen kívül helyezte az utolsó valódi ellenzéki párt, a Jabloko Duma-listáját. Mindeközben az orosz elnök népszerűsége érezhetően csökken, a katonakorú lakosság pedig egyre inkább attól tart, hogy a választásokat követően a 2022 őszi után újabb mozgósítás következhet.
Júliusban Oroszország egyetlen független közvélemény-kutató cége, a „külföldi ügynöknek” minősített Levada Központ Putyin népszerűségének érzékelhető csökkenését mérte. Bár a lakosság nagyon nagy része, 74 százaléka továbbra is úgy nyilatkozott, helyesli Putyin elnöki tevékenységét, a korábbi szintekhez képest ez egyértelmű visszaesés. Az orosz államfő támogatottsága ilyen alacsonyan vagy ennél alacsonyabban 2022 februárjában volt utoljára – akkor 71 százalékot mértek neki –, tehát éppen abban a hónapban, amikor elindult az Ukrajna elleni „különleges katonai művelet”, ahogy Oroszországban az ukrajnai háborút nevezik.
Az Ukrajna elleni 2022. február 24-i invázió után Putyin népszerűsége rögtön 80 százalék fölé ugrott, és – leszámítva 2022 őszi hónapjait, amikor az ukrán ellentámadás jelentős sikereket ért el, a hadsereg létszámhiánya miatt pedig a Kreml részleges mozgósítást rendelt el – egészen idén év elejéig 80 százalék fölött maradt (Putyin népszerűségének maximuma 87 százalék volt). Áprilisban és májusban aztán az elnök elfogadottsága 79 százalékosra csökkent, majd júniusra 74 százalékosra, és ezt a szintet őrizte júliusban is.
Putyin népszerűségvesztésének több okát is meg lehet jelölni.
Összességében az orosz lakosságnál egyre inkább megmutatkozik egyfajta „háborús fáradtság”, hiszen már több mint négy és fél éve zajlik a teljeskörű konfliktus, ami ezzel hosszabbra nyúlt, mint az I. világháború vagy a II. világháború Szovjetuniót érintő része, a Nagy Honvédő Háború.
Emellett az utóbbi időben egyre többen rebesgetik, hogy az orosz hadsereg létszámhiánya miatt újabb tömeges mozgósítás jöhet, hasonló a 2022 őszihez. Az akkori részleges mozgósítás nagyon népszerűtlen volt az orosz lakosság körében, katonakorú fiatalok – főleg diplomások és képzett szakemberek – százezrei hagyták el Oroszországot.
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy katonakorú férfiak más most elkezdtek külföldre menni, vagy ezt tervezik. Az orosz Szövetségi Vámszolgálat augusztus 18-i jelentése szerint például mindössze 24 óra alatt 20 ezer ember kelt át Oroszország és Grúzia (Georgia) egyetlen nyitva tartó határátkelőhelyén, a Verhnij Larsz ellenőrzőpontnál. Bár a hivatal arról nem írt, hogy ebből mennyi volt az Oroszországból érkezők, illetve az Oroszországba tartók száma, szemtanúk szerint az orosz oldalon alakult ki jelentős torlódás. A szolgálat megjegyezte, hogy ezek az adatok jelentősen túllépik az előző évek hasonló időszakban mért adatait. A két ország közötti rossz kapcsolatok ellenére Grúzia az oroszok egyik legfontosabb célpontja, ha menekülni kell. 2022 őszén több kilométeres torlódás alakult ki a Verhnij Larsznál a részleges mozgósítás meghirdetése után.
A külföldön működő orosz ellenzéki portál, a Meduza június végén arról írt Kreml-közeli források alapján, hogy egy lehetséges mozgósításról már „minden szinten tárgyalnak”, bár akkor még nem született döntés. A források szerint a mozgósításra leghamarabb októberben kerülhet sor, miután lefutottak a szeptemberi választások.
A The Wall Street Journal hírszerzési források alapján a minap arról írt, hogy júliusban orosz katonatisztek repültek Szentpétervárról a kalinyingrádi orosz exklávéba, hogy ott felügyeljék a készenléti tervezést és a régió lakosságának mozgósítására vonatkozó eljárásokat. A források szerint több orosz régióban is voltak ilyen gyakorlatok. A WSJ cikke azt is megjegyezte, hogy az ingatlanárak az elmúlt hetekben emelkedésnek indultak Grúziában és Örményországban, részben amiatt, hogy a lakástulajdonosok orosz emigránsok új hullámára számítanak – állítják mindkét ország ingatlanügynökei.
Eközben a Google-n, illetve annak orosz változatán, a Yandexen az elmúlt hetekben megnőtt a mozgósítás elkerülésére vonatkozó keresések száma. Egy orosz állásportálon pedig hirtelen 2600 olyan munkalehetőség jelent meg, amely a katonai nyilvántartással és a mozgósítási tervezéssel kapcsolatos.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hetek óta pedzegeti, hogy tömeges mozgósítás jöhet Oroszországban. Augusztus 11-én például egy videóüzenetében az ukrán hírszerzés információra hivatkozva azt közölte, hogy a szeptemberi választások után Putyin több százezer tartalékos mozgósítására készülhet. A Kreml nevében azonban Dmitrij Peszkov szóvivő határozottan elutasította, hogy Moszkva mobilizációt tervez: szerinte ez csak az ukrán rezsim által terjesztett álhír, amellyel Oroszországot akarják destabilizálni.
Mivel a háború kezd egyre népszerűtlenebbé válni Oroszországban, úgy tűnik, Putyin el akarja kerülni, hogy a néhány hét múlva esedékes választásokon érdemi támogatottságot szerezzenek olyan politikusok és politikai erők, amelyek még nem állnak a Kreml kézivezérlése alatt, és nyilvánosan ellenzik a háborút.
Az egyik ilyen politikus Borisz Nagyezsgyin, aki a 2024-es orosz elnökválasztáson el kívánt indulni Putyin ellenében egy háborúellenes platformon. Nagyezsgyin akkor több mint 105 ezer aláírást szedett össze az induláshoz, de a választási bizottság ezek jó részét hibásnak találta, ezért nem engedték ringbe szállni. A politikus 1999 és 2003 között Duma-képviselő volt, azóta helyi képviselő egy Moszkva közeli településen, de a szeptemberi Duma-választásokon ismét el kívánt indulni.
Júliusban azonban előbb „külföldi ügynöknek” nyilvánították, ezzel kizárva az indulásból, majd rövid időre letartóztatták. A „bűne” az volt, hogy egy korábbi netes posztjában megjelent a néhai Alekszej Navalnij fotója, aki egykor Putyin legismertebb és legeredményesebb belső ellenfele volt, de koholt vádakkal elítélték, és szibériai börtönében 2024 elején feltehetően megmérgezték. (Korábban, 2020-ban már túlélt egy novicsokmérgezést, amelyet bizonyítottan az FSZB emberei követtek el ellene.)
Nagyezsgyint rövid fogva tartás után kiengedték, de aztán egy hivatalos regisztrációs oldalon (egyfajta ügyfélkapun) az jelent meg, hogy megtiltották neki az ország elhagyását. Mikor ez a tiltás lekerült az oldalról, Nagyezsgyin üzenetnek vélte, hogy most megengedik számára, hogy elhagyja az országot, és ha ezt nem teszi, súlyosabb következményekkel számolhat. Az ellenzéki politikus így is tett, és augusztus 3-án már Párizsból jelentkezett be.
Emigrálása után a CNN-nek adott interjújában Nagyezsgyin azt mondta, eddig azért maradhatott aktív politikus Oroszországban, mert igyekezett belesimulni a rendszerbe, és bizonyos „vörös vonalakat” nem lépett át, például nem kritizálta személyesen Putyint, és nem fogadott el külföldi támogatást. Azonban szerinte ezek a „vörös vonalak” mára odébb tolódtak, a háború kritizálása és a békepártiság is teljesen lehetetlenné vált.
Ezt mutatja az utolsó valódi orosz ellenzéki párt, a Jabloko példája is. A liberális Jabloko Orosz Egyesült Demokratikus Pártot 1993-ban alapította Grigorij Javlinszkij, Jurij Boldirev és Vlagyimir Lukin – a párt rövidebb nevét, a „Jabloko”-t az ő nevük kezdőbetűiből rakták össze (a „jabloko” oroszul almát jelent). A liberális párt egyidőben a Dumában is jelen volt, de jelenleg csak egy regionális parlamentben van képviselete. 2000 és 2007 között Alekszej Navalnij is a párt tagja volt, de aztán összekülönbözött az akkori vezetésével. A Jabloko jelenlegi elnöke Nyikolaj Ribakov.
A Jabloko az egyetlen mérhető támogatottsággal bíró összoroszországi párt, amely szemben áll a Putyin-rendszerrel, és ellenzi az ukrajnai háborút.
A többi párt – jelenleg 10 állított szövetségi listát a Duma-választásokra – kisebb-nagyobb mértékben a Kremlből irányított, és valódi alternatívát nem képez a rezsimmel szemben. Bár az állam által ellenőrzött közvélemény-kutató intézetek szerint a Jabloko nem tudná átlépni az 5 százalékos küszöböt, a Kreml úgy látszik, úgy döntött, hogy egy meglehetősen átlátszó manőverrel kizárja a pártot az indulásból.
A „rossz rendőr” szerepét a nacionalista Rogyina pártra osztották, amely augusztus elején keresetet nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz, hogy töröljék a liberális párt Duma-listáját. A Rogyina szerint a Jabloko háborúellenes álláspontja azt jelenti, hogy Oroszországnak le kellene mondania az ukránok által „megszállt” területek felszabadításáról, ugyanis 2022 szeptemberében Oroszország az orosz jog szerint magához csatolta Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon ukrán megyéket. A „hazafias” „ellenzéki” párt olyan vádakat is megfogalmazott, melyek szerint a Jabloko megsértette a szerzői jogokat, mivel ismert szovjet dalokból és egy plakátról származó motívumokat, valamint a ChatGPT által generált képeket használt fel kampányában. A kereset szerint a hirosimai atombomba-támadásról készült fénykép használata az amerikai haderő jogait sértette, holott utóbbi természetesen nem reklamált a „jogsérelem” miatt. A Rogyinának az sem tetszett, hogy a Jabloko támogatására szólítottak fel olyan orosz emigránsok, mint Navalnij özvegye, Julija Navalnaja, vagy a kétszer is megmérgezett, végül fogolycserével szabadult ellenzéki politikus, Vlagyimir Kara-Murza. (A Jabloko vezetése egyébként elhatárolódott az emigránsok támogatásától.)
A legfelsőbb bíróság augusztus 10-én a Rogyina keresetére törölte a Jabloko országos választási listájának bejegyzését. Ez ugyanakkor nem érinti az egyéni választókerületben induló jelölteket, illetve a párt regionális parlamenti listáit. A Duma 450 mandátumából 225-öt lehet egyéni választókerületekben megszerezni, azonban ilyen kerületet a „győztes mindent visz” elve miatt a Jabloko aligha tud szerezni.
Az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) az orosz pénzügyi felügyeletre hivatkozva azt is állította, hogy a Jabloko egyes politikusai külföldről fogadtak el pénzt. A Jabloko azzal védekezett, hogy egyrészt a jelölteknek el kellett adniuk külföldi értékpapírjaikat, másrészt a párt olyan orosz állampolgároktól részesült adományokban, akik külföldi forrásokból kaptak pénzt. A párthoz tartozó Korrupcióellenes Politikai Központ (CAP) azt közölte, hogy az öt jelenlegi parlamenti párt éves pénzügyi beszámolóiból kiderült, hogy ezekhez 2021 és 2025 között több mint 1 milliárd rubelnyi támogatás érkezett olyan orosz állampolgároktól, akik külföldről kaptak pénzt. A Jabloko szerint ők csak 16 900 rubelhez jutott ilyen módon. A legtöbb külföldi pénz, összesen 812 millió euró a hatalompárthoz, a Dmitrij Medvegyev volt államfő vezette Egységes Oroszországhoz került szerintük. Ribakov Jabloko-elnök ezért a választási bizottság vezetőjének azt üzente, vizsgálja ki a többi párt finanszírozását is. Erre természetesen aligha fog sor kerülni.
Augusztus 17-én az orosz legfelsőbb bíróság jóváhagyta korábbi ítéletét, ezért a Jabloko listájának törlése jogerőre emelkedett. A bíróság épülete előtt több tucat szimpatizáns várakozott, közülük több mint 80-at a hatóságok őrizetbe vettek, majd elengedtek. Augusztus 20-án a párt moszkvai vezetője, Kirill Goncsarov úgy nyilatkozott, hogy augusztusban több mint 8000-en kérték felvételüket a pártba, amelynek jelenleg mintegy 4000 tagja van.
A Jabloko elleni fellépés nem ért véget a párt országos listájának törlésével. Augusztus 17-én 11 év 1 hónap börtönbüntetésre ítélték a párt egyik alelnökét, Lev Sloszberget, mivel állítólag hamis híreket terjesztett és lejáratta az orosz fegyveres erőket. A Rogyina augusztus 21-én keresetet nyújtott be, hogy a Jabloko Pszkovi területi helyi parlamenti listáját is töröljék a nyilvántartásból – ez az öt orosz régió közül az egyik, amelyben az ellenzéki párt elindul, és az egyetlen, amelyben jelenleg is van képviselete.
Nem lenne meglepő, ha az orosz ellenzék maradéka elleni fellépésnek lennének még új fejezetei a Duma-választásokig.
Címlapkép forrása: Contributor/Getty Images
Napi