Kína élesen elutasította az Iránnal kereskedő országokat fenyegető amerikai szankciós terveket, jogellenesnek nevezve azokat, és leszögezte: minden szükséges eszközzel megvédi nemzeti érdekeit. Peking tiltakozás nem váratlan, mivel Kína vásárolja fel az iráni olajexport becsült 80 százalékát, és korábban is sikeresen kijátszotta a Teherán bevételeit sújtó amerikai törekvéseket.

A The Guardian szerint Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn 60 személyt, szervezetet és hajót érintő kezdeti szankciócsomagot jelentett be az Iránnal folytatott kereskedelem miatt, ám kínai pénzintézet nem szerepelt a listán, jóllehet ezek jelentősen részt vesznek az iráni olajkereskedelem finanszírozásában. Arra a kérdésre, miért nem nevezett meg konkrét célpontokat, Bessent azt válaszolta: „Miért akarnám felrobbantani a globális pénzügyi rendszert?”.

Szakértők szerint a kormányzat tudatában van a kínai megtorlás kockázatának: Peking pénzpiaci lépésekkel vagy a kritikus ásványi anyagok exportjának korlátozásával válaszolhatna. Lin Csien külügyi szóvivő kedden kijelentette, hogy „a Kína és Irán közötti együttműködés mindig a nemzetközi jog keretei között zajlott, és abba nem szabad beavatkozni, azt nem szabad megzavarni”. Hozzátette,

Kína már többször világossá tette, hogy határozottan ellenzi a jogellenes egyoldalú szankciókat. Kína minden szükséges intézkedést megtesz saját jogai és érdekei szilárd megvédése érdekében.

Irán gazdaságát megroppantotta a háború és az amerikai blokád, ám dacol továbbra is. Ali Madanizadeh gazdasági miniszter az állami televízióban úgy fogalmazott: „védekezésünk már nem pusztán defenzív, az ellenségnek számítania kell a támadásra”. Sajtóhírek szerint kedden azonosítatlan lövedék talált el egy olajszállító tartályhajót a Hormuzi-szoros bejáratánál, hétfőn pedig mindössze két kereskedelmi hajó tudott sikeresen áthaladni a szoroson. A hétvégén pedig Irán a teljes perzsa-öböli olajexport leállításával fenyegetőzött, amennyiben az Egyesült Államok folytatja a gazdasági háborút.

Sina Toossi, a Center for International Policy munkatársa szerint Washington csaknem hat hónap katonai és diplomáciai sikertelenség után a fokozott gazdasági megszorításokkal próbálja elérni, amit a fegyveres erő nem tudott, Teherán pedig hasonlóan kompromisszumképtelen választ ad.

(Borítókép: Lin Csien külügyi szóvivő Pekingben  2026. augusztus 25-én. Fotó: Johannes Neudecker / picture alliance / Getty Images)