A sorsolás pillanatában tudtuk, hogy a magyar női röplabda-válogatott nagyon nehéz csoportba került. Isztambulban a kontinens legjobb csapatai közül az Eb-címvédő és házigazda török válogatott mellett a lengyelekkel, a németekkel, a szlovénokkal és a lettekkel is meg szembe kellett nézni, illetve szembe kell, mert a Lettország és Szlovénia elleni meccsek még hátra vannak. Ám Magyarország még így sincs könnyű helyzetben.

Magyarország pont és szettgyőzelem nélkül

Az eddig történtek tulajdonképpen a papírformát igazolták. Bár a magyar csapatnak akadtak szép felvillanásai, összességében az első három mérkőzésen egyetlen szettet sem sikerült megnyerni. (A török csapat ellen közel voltunk ehhez, mert az első játszmában szettlabdánk is volt a Nemzetek Ligája-győztes, Eb-aranyérmes házigazda ellen.) 

A németek elleni vereség után azt is szomorúan kellett leírni, hogy a magyar nemzeti csapatnak ez volt sorozatban a 13. veresége az Európa-bajnokságokon.

Való igaz, a magyar válogatott nagyon fiatal csapattal, tizenegy Eb-újonccal vágott neki ennek a kontinensviadalnak. Az, hogy három mérkőzés után most a pohár félig tele van, netán félig üres, megközelítés kérdése. A pozitívumokat keresve az látszik, hogy a magyarok minden meccsen odateszik magukat (mondjuk ez ezen a szinten alap), lelkesek vagyunk és tényleg akadnak egy-egy játszmán belül jó megoldásaink. A baj az, hogy a vége (eddig) mindig ugyanaz: 0-3 az ellenfélnek. 

Korábbi válogatott játékosok és edzők is úgy vélték, hogy ennél azért valamivel többre is képesek lehetnénk. Szögezzük le, hogy a magyar csapat nem esett még ki. Ha a szerdai pihenőnap után legyőzzük a letteket (erre azért van reális esély) és a szlovénokat (Szlovénia megverte azokat a németeket, akiktől mi simán kikaptunk), akkor meglehet a továbbjutás. Az szinte biztosnak látszik, hogy csak a lettek megverése kevés lesz, azaz tényleg kellene egy nagy bravúr Szlovéniával szemben.

Ne fessük kékre az eget, ha nincs rá okunk

Ugyanakkor nem lehet szó nélkül hagyni azt a részben szövetségi kommunikációs irányt, amely az első két mérkőzés után a közösségi média felületein tapasztalható volt. Mindenki tisztában van (volt) azzal, hogy sem a lengyelek, sem a törökök ellen nem mi vagyunk az esélyesek. 

Senki sem várta el azt (és most sem várja el), hogy a játékosokat a földbe döngöljék, de az sem feltétlenül a legjobb irány, ha két 0-3-as vereség után olyan stílusban kommunikálnak, mintha mi nyertünk volna. Ebből a szempontból a németek elleni keddi újabb sajnálatos 0-3 már visszahozta a földre az eddig fellegekben járókat.

Három éve utolsók voltunk, most ne legyünk azok

Három évvel ezelőtt a magyar női röplabda-válogatott öt vereséggel lett csoportjában az utolsó a belgiumi Eb-n, ami azt jelentette, hogy a mieink a 24., azaz az utolsó helyen végeztek azon a tornán. Ezt most tényleg jó lenne elkerülni. Akkor a lengyel csapat ellen egy szettet sikerült megnyerni, de a szlovénoktól 3-0-ra kikaptunk. A szlovénokkal most Isztambulban az utolsó csoportmeccsen játszunk, ha annak számunkra a továbbjutás szempontjából lesz tétje, az tényleg remek dolog lenne. Mivel azonban a szlovén csapat már egy győzelmet behúzott (ráadásul ők szerda délután a csoport leggyengébb tagjának vélt Lettországgal mérkőznek meg), egyáltalán nem lesz könnyű dolgunk.

A szerdai pihenőnap arra mindenképpen jó lesz a magyaroknak, hogy (fejben) rendezzék a sorokat. Aztán nincs más hátra, mint megpróbálni a most szinte csodával határosnak tűnő feladat megoldását: legyőzni a letteket és a szlovénokat, ezzel pedig bejutni a legjobb 16 közé.