BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 26. 6 percnyi olvasás
Az ember azt hinné, egy sikeres útdíjcsaláshoz komoly technikai tudás, hamisított dokumentumok vagy kifinomult elektronikai eszközök szükségesek. Egy brit család azonban egészen más módszert választott Franciaországban: egyszerűen kiszálltak az autóból, kézzel felnyitották a sorompót, majd fizetés nélkül továbbhajtottak.
A meglepő trükk ráadásul nem egyszer vagy kétszer működött. A francia hatóságok szerint akár fél éven át is sikeresen kerülték el az autópályadíjak megfizetését, mielőtt végül lebuktak volna.
A történet szerint három jármű közlekedett együtt a francia autópályákon. Amikor fizetőkapuhoz értek, a társaság egyik tagja kiszállt az autóból, egyszerűen felemelte a sorompót, majd a kocsik egymás után áthaladtak anélkül, hogy egyetlen eurót is fizettek volna.
A francia közlekedési rendőrök szerint ez az egyik legegyszerűbb, ugyanakkor legszokatlanabb útdíjcsalási módszer, amellyel az elmúlt években találkoztak. Éppen a primitív egyszerűsége miatt kerülhette el hosszú ideig a figyelmet – írja a Stern.
A lebukás végül augusztus elején következett be az A36-os autópályán, Belfort térségében. Egy intelligens kamerarendszer ismét szabálytalan sorompónyitást észlelt, automatikus riasztást küldött a hatóságoknak, a közelben járőröző rendőrök pedig rövid időn belül megállították mindhárom járművet.
A nyomozás során kiderült, hogy nem egyedi esetről volt szó. A sofőrök több alkalommal is alkalmazták ugyanazt a módszert, és a hatóságok szerint legalább hat hónapja rendszeresen fizetés nélkül vették igénybe a fizetős autópályákat.
A kár és a kiszabott büntetés összesen mintegy 3000 euróra, vagyis kb. 1,1 millió forintra rúg. Az összeget az autópálya-üzemeltető részére kell megtéríteniük. Érdekesség, hogy az ügy várhatóan nem jut hosszadalmas bírósági szakaszba. Ha az érintettek megfizetik a meghatározott összeget, az eljárás lezárulhat.
A francia hatóságok szerint az útdíjcsalásoknak több ismert formája is létezik. Az egyik leggyakoribb a hamis rendszám használata, de előfordult már olyan eset is, amikor egyes sofőrök egyszerűen áttörték a sorompót. Ennél jóval kifinomultabb módszer az úgynevezett „kisvonatos trükk”. Ennek lényege, hogy a fizetés nélkül áthaladni kívánó autó szorosan a szabályosan fizető jármű mögé tapad. Miután a sorompó kinyílik, a két autó gyakorlatilag egyszerre próbál átjutni rajta, mielőtt az ismét lezárna.
A francia rendőrség idén nyáron szintén az A36-os autópályán fogott el egy olyan sofőrt, aki hónapokon át alkalmazta ezt a módszert. Az eset végül több mint 9000 eurós számlával végződött számára.
A modern fizetőkapuk ma már jóval többre képesek, mint egyszerűen kinyitni vagy lezárni egy sorompót. A francia autópálya-hálózat nagy részén rendszámfelismerő kamerák, mozgásérzékelők és automatikus eseményfigyelő rendszerek működnek. Ezek képesek észlelni a szokatlan járműmozgást, a sorompó rendellenes használatát, valamint a fizetés nélküli áthaladásokat.
A szakértők szerint a mesterséges intelligenciával támogatott forgalomfigyelő rendszerek egyre több európai országban jelennek meg. Az ADAC és több nyugat-európai autóklub is arra figyelmeztet, hogy a digitális ellenőrzés fejlődésével a korábban működő trükkök ma már egyre nagyobb lebukási kockázatot jelentenek.
A fizetőkapus rendszer ráadásul fokozatosan háttérbe szorul Európában. Franciaország több autópálya-szakaszán már megjelent az úgynevezett „szabad áramlású” (free-flow) díjfizetés, amelynél a járműveknek nem kell megállniuk.
A rendszámfelismerő kamerák automatikusan rögzítik az áthaladást, az autós pedig online vagy mobilalkalmazáson keresztül fizeti ki az útdíjat.
Hasonló rendszerek terjednek Olaszországban, Portugáliában és hamarosan Horvátországban is. A szakemberek szerint ez nemcsak a torlódásokat csökkenti, hanem az olyan csalási módszereket is szinte teljesen ellehetetleníti, mint a sorompó kézi felnyitása vagy a „kisvonatos trükk”.
A magyar autósok többsége a hazai e-matricás rendszerhez szokott, Nyugat-Európában azonban sok helyen még mindig szakaszalapú díjfizetés működik. A szakértők szerint azonban a szabályok kijátszása soha nem éri meg. A modern kamerarendszerek, a nemzetközi adatcsere és az automatizált ellenőrzések miatt egyre kisebb az esély arra, hogy a szabálytalanságok következmények nélkül maradjanak.