Sulyok Tamás köztársasági elnök nem érezte elégnek, hogy videóüzenetben tiltakozzon az alaptörvény-módosítás ellen, kiadott erről egy határozatot is, amiben keményebben fogalmaz. Az szintén szombat délután, a módosítás aláírása után jelent meg a Sándor-palota honlapján.

Abban arról ír, hogy a módosítás néhány eleme valóban üdvözlendő – mint például az Alkotmánybíróság hatásköreinek „kiszélesítése” (valójában ezeket a Fidesz vette el az első kétharmad alatt, a Tisza csak visszaadja, de ez Sulyok szövegéből nem derül ki), - de számos elem szerinte sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét.

Az egyik ilyen a cikluskorlátozás, a másik a közjogi tisztviselők eltávolítása, amit Sulyok személyre szabottnak tart.

Innentől jön a legjobb rész, amiben Sulyok úgy tesz, mintha az elmúlt 16 évet nem ebben az országban töltötte volna (holott ebben töltötte, csak egy szava nem volt):

„Az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásának éjszakájától kezdve a közbeszédet eluralta a verbális abúzusnak, a nyílt és közvetlen erőszakos fenyegetésnek egy olyan szélsőséges formája, ami arra épít, hogy egyes közjogi tisztségviselők, országgyűlési képviselők és más közszereplők emberi méltóságukban bármiféle erkölcsi korlát nélkül megalázhatóak, hivatali feladat- és hatásköreik, illetve közéleti tevékenységük ellátásában pedig - az alaptörvényi és jogszabályi kereteket és fékeket teljes egészében figyelmen kívül hagyva - szabadon fenyegethetőek, utasíthatóak, kényszeríthetőek. Ennek a kommunikációs stratégiának a célja, hogy elhallgattasson, ellehetetlenítsen és eltávolítson a magyar alkotmányos berendezkedésből olyan szereplőket, akik - a plurális demokráciában elengedhetetlen módon - biztosíthatnák a jogi, szakmai és politikai vélemények sokszínűségének érvényesülését.”

Sulyok a határozatában leírta azt is, látja és tapasztalja, hogy ezeket a törekvéseket a társadalom jelentős része helyesnek vagy akár elkerülhetetlennek tartja. „Ezeket az érzéseket és véleményeket természetesen tiszteletben tartom.”

Azt is látja viszont, hogy sokak számára „félelmet keltő az a hatalomfelfogás, amelynek egyik mérföldköve és kézzelfogható lenyomata a tizenhetedik alaptörvény-módosítás.” (Ismét: most az a Fidesz és Orbán Viktor tiltakozik leghangosabban a módosítás ellen, amely gátlástalanul és sokak számára félelemet keltően gyakorolta a hatalmat az elmúlt 16 évben.)

Sulyok közölte, ő „a legteljesebb mértékben” osztja ezeket az aggodalmakat, és úgy fogalmazott, „mind a jelenkor szempontjából, mind pedig történeti távlatokban összeegyeztethetetlennek tartom Magyarország alkotmányos alapelveivel mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a jogállamiság követelményeinek semmibevételével avatkoznak be a népképviseleti demokrácia és a hatalommegosztás rendszerébe.”

A határozatban elmagyarázza, hogy az alaptörvény módosításával kapcsolatban szűk az elnök mozgástere, a parlamenthez nem küldheti vissza a szöveget, Alkotmánybírósághoz pedig csak akkor fordulhat, ha az eljárási követelmények nem teljesültek (vagyis nem megfelelő többséggel fogadták el).

Ilyen viszont nem volt – rögzítette Sulyok.

A módosítás benyújtása előtt Sulyok bepróbálkozott az Alkotmánybíróságnál, azt akarta kimondatni, nem is minden alaptörvény-módosítás, amit a parlament annak tart. Ha ez az értelmezés átment volna, jelentősen nőtt volna a mozgástere. Csakhogy a testület napirendre se vette a beadványát, mert heten kizáratták magukat az ügyből, így nem volt meg a tárgyaláshoz szükséges létszám. A Velencei Bizottsághoz is hiába fordult, a testület a felek meghallgatása után úgy döntött, októberben tárgyalja Sulyok ügyét.

A határozatot azzal zárta, hogy alaptörvényi kötelezettségének tesz eleget azzal, hogy aláírja, a súlyos tartalmi ellenvetései kifejezése mellett.

Sulyok Tamás július 20-ig köztársasági elnök. A határozata megjelenik majd a Magyar Közlönyben.