Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek egyetlen mondata megszünteti Sulyok Tamás megbízatását, az ország pedig már az utódját találgatja, pláne úgy, hogy az államfő szombaton este hivatalosan is bejelentette, hogy aláírta a dokumentumot, ezzel pedig a parlamentnek új köztársasági elnököt kell választania. Az Index szerdai szavazásán 24 óra alatt 3600-an mondták el, kit látnának szívesen a Sándor-palotában, és a legtöbb, szám szerint 1081 voks (30 százalék) a „más, pártokon kívüli jelölt” opcióra érkezett, vagyis a szavazók közel harmadát a felsorolt tizenhárom név egyike sem győzte meg.

Akik viszont konkrét jelöltet választottak, azok körében toronymagas favorit van. A nevesített jelöltekre leadott 2519 szavazat 24 százalékát, 600 voksot Polgár Judit kapta. Közel kétszer annyit, mint a második Hadházy Ákos (327 szavazat, 13 százalék) és majdnem annyit, mint a dobogó másik két helyezettje, Hadházy és Forsthoffer Ágnes (282 szavazat, 11 százalék) együtt. A középmezőnyben Márki-Zay Péter (241), Iványi Gábor (222) és Baka András (200) végzett, a kormánypárti kötődésű nevek viszont Forsthoffer Ágnes kivételével a lista alsó felébe szorultak. Rost Andrea, akit a Schiffer-elmélet az egyik legesélyesebbnek tartott, a nevesített szavazatok alig több mint 5 százalékát kapta, Gajdos László 94, Magyar Péter 90 vokson zárt, a sereghajtó Bujdosó Andrea frakcióvezető pedig mindössze 18 szavazatot gyűjtött. A négy tiszás politikus együtt 338 voksot kapott, alig többet, mint Hadházy egyedül.

A szavazás természetesen nem reprezentatív, az Index olvasóinak véleményét tükrözi. Az eredményről és az utódlás tétjéről azonban néhány dolgot elárul.

Nem borsófőzelék-ügyi hivatal

A Republikon kuratóriumi elnöke, Horn Gábor szerint hiába gyenge közjogilag a magyar államfői tisztség, a jelentőségét nagy hiba lebecsülni. Úgy fogalmazott, a köztársasági elnök legfontosabb szerepe a nemzet egységének felmutatása.

A lehető legfontosabb kérdés, hogy van-e egy olyan politikai szereplő, aki hátrébb lépve, kimaradva a napi politikai csatározásból képes arra, hogy sorsfordító, az egész nemzetet érintő kérdésekben úgy szólaljon meg, hogy annak hatása túlmutat a pártpolitikai elkötelezettségeken

– mondta Horn Gábor, hozzátéve, hogy az államfő emellett Magyarországot képviseli a világban, akár olyan helyeken is, ahol az aktuális kormányt nem fogadják szívesen.

A rendszerváltás utáni elnökök közül Sólyom Lászlót tartja mintának. Mint mondta, Göncz Árpádot személyesen jól ismerte, atyai jó barátjának tekintette, ám ő a baloldali-liberális oldal elkötelezett híveként szolgálta a hazát. Sólyom viszont konzervatív múltja ellenére alkotmánybíróként, majd államfőként is messze felül tudott emelkedni politikai elkötelezettségén. Felidézte, hogy Sólyomot nem a legnagyobb politikai erő, az MSZP támogatásával, hanem éppen annak ellenében választották meg, ami önmagában bizonyítja, hogy többet tudott annál, mint hogy egy párt akaratát érvényesítse.

A távozó államfőről nicsn túl jó véleménnyel az egykori politikus.

„Sulyok Tamást minden szempontból Orbán bábjának gondolom. Alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökeként sem tudott, nem akart egyetlenegyszer sem szembefordulni vele” – fogalmazott Horn, aki szerint Sulyok aláírásával szentesítette az illiberális állam kiépítését, hivatali ideje alatt végig fennmaradt a „veszélyhelyzetnek csúfolt valami”, és olyan ügyekben sem szólalt meg, mint a kegyelmi botrány, amikor a nemzeti egységet felmutatni akaró államfőnek dolga lett volna.

A politikai elemző szerint ráadásul Sulyok a saját nyilvános szerepléseivel maga üzente azt, hogy a tisztség nem számít.

A vasaló, borsófőzeléket főző, pingpongozó köztársasági elnök a súlytalanság fizikai megjelenítése, mintha ő maga akarná a saját karikatúráját az asztalra tenni

– mondta, párhuzamot vonva Schmitt Pállal, aki egykor úgy fogalmazott, az a dolga, hogy „transzmissziós szíjként” a kormány tevékenységét támassza alá. Horn szerint Schmittnek erre nem jutott sok ideje, mert kiderült, hogy a diplomáját hamisította, de vele szemben „Sulyoknak sajnos több ideje volt végrehajtani ezt a feladatot”.

Elnézést a kisasszonyoktól...

Arra a kérdésre, hogy elegáns megoldás-e egyetlen alkotmánymódosító mondattal eltávolítani egy államfőt, Horn azt felelte, a kérdés rossz helyen keresi a mércét.

A politika bármennyire furcsa, nem az úriemberek sportja. Amikor úgy tűnik, mintha az lenne, akkor éppen valami nagy hazugságon lehet rajtakapni. Ez nem a kisasszonyok sportja. Már elnézést a kisasszonyoktól

– fogalmazott a húsz évig aktív politikusként dolgozó elemző, aki szerint a lépés alkotmányos, a kétharmad lehetővé teszi, a Tisza pedig pontosan azt hajtja végre, amit a kampányban megígért. Hozzátette ugyanakkor, hogy ő maga el tudott volna képzelni más megoldást is, például egy őszi közvetlen elnökválasztást, addig kibírva Sulyokkal, vagy a megfosztási eljárás megindítását, amely szerinte szintén megállt volna.

A fideszes oldal demokráciaféltésére reagálva úgy fogalmazott, hogy szerine nem most van vége a magyar demokráciának.

„2010-ben lett vége a magyar parlamentarizmusnak, a polgári demokráciának. A helyreállításnak vannak kínos pontjai. Ez egy ilyen nehézkes, kínos pont. De nehéz számon kérni azt a Tiszán, hogy megteszik, amit a kampányban megígértek” – mondta Horn Gábor.

„Ezt mi ott elszúrtuk”

Arra a felvetésre, hogy az átmeneti, legfeljebb az új alkotmány hatálybalépéséig szóló mandátum nem üresíti-e ki még jobban a tisztséget, Horn azt válaszolta, hogy a Tisza demokratikus szándékai úgysem most, hanem két másik ponton fognak kiderülni. Az egyik az új alkotmány, amelyre szerinte még legalább egy-másfél évet várni kell, a másik – legalább ilyen fontos kérdésként – a választójogi törvény alakulása. Ez utóbbinál a rendszerváltó elit, és így saját maga felelősségét is felvetette. Az egykor a Nemzeti Kerekasztal munkájában is részt vett politikus úgy fogalmazott, az akkori hibát a Fidesz később csak tovább erősítette.

Ezt mi ott elszúrtuk. Egyszerűen borzasztó könnyű lett Magyarországon kétharmadot szerezni

– ismerte el Horn. Szerinte, ha most egy arányosabb választási rendszer jön létre, amely lényegében lehetetlenné teszi, vagy csak egészen kivételes esetben teszi lehetővé a kétharmados győzelmet, az önmagában bizonyíték lesz arra, hogy a Tisza nem a maga számára rendezi be az országot, ahogy Orbánék tették, hanem valódi parlamenti demokráciát épít.

Az új alkotmányról szólva úgy vélte, ha azt népszavazás erősíti meg, jóval nehezebb lesz változtatni rajta, és „ha nem is gránitszilárdságú, de a jelenleginél szilárdabb” alaptörvény jöhet létre, pláne, ha a kétharmad elérését is megnehezíti az új választási rendszer.

A folyamat végén Horn szerint közvetlen elnökválasztás áll, még ha ő maga nem is ért ezzel egyet. Mint mondta, a Republikon és más szervezetek kutatásai szerint is a magyar társadalom nagy többsége támogatja, hogy a választók dönthessenek az államfő személyéről, ugyanakkor ez egy nehéz közjogi helyzetet teremt, hiszen a közvetlenül választott elnök lesz az ország legerősebb politikai felhatalmazású szereplője, viszonylag kevés jogosítvánnyal. Mondjuk utóbbihoz szintén hozzányúlhat az új alkotmány.

Ebből a szempontból viszont logikusnak nevezte a mostani konstrukciót, amellyel az Országgyűlés kimondottan átmeneti időszakra, az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.

Ki legyen Sulyok Tamás utódja?

„Öreg politikai elemzőként, egykori politikai szereplőként nem nagyon szeretem a találgatásokat, mert ugye nem jósok vagyunk” – jegyezte meg Horn Gábor, utalva arra, hogy konkrét nevet nem fog mondani.

Az utódlásról ő nem nevekben, hanem profilban gondolkodik. Szerinte olyan jelölt kell, akiről a közéleti, művészeti vagy tudományos múltja alapján nagyon sokan gondolhatják, hogy alkalmas a szerepre.

Ne a semmiből jöjjön, ne egy most kitalált, most felépítendő új politikai szereplő legyen

– fogalmazott. Azzal a közkeletű elvárással viszont vitatkozik, hogy az államfő ne lehessen politikus, ugyanis szerinte a köztársasági elnök maga is politikai szereplő, a lényeg az, hogy a múltja a pártokon túlmutató egységet mutassa fel.

Fontosnak nevezte, hogy a Tisza vonja be a jelölési folyamatba a parlamenti ellenzéket is. Nem azért, hogy azt válassza, amit az ellenzék mond, hanem mert a Fidesz-érában éppen az volt a minta, hogy a hatalom semmiben sem fordult a másik oldalhoz. A kormánypárt helyzetét szerinte könnyíti, hogy a Tisza maga is egyfajta belső koalíció, amely mögött baloldali, liberális és konzervatív szavazók egyaránt állnak, és „ha olyat jelöl, aki ennek a széles körnek jó, akkor jó úton jár”. Úgy vélte, ebben akár az olyan közönségszavazások is segíthetnek, mint az Indexé, mivel egy népszavazásra nem lenne most idő.

Róna Péterrel, aki lapunknak korábban Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét javasolta az alkotmányozás időszakára, egy ponton vitatkozik. Egyetért azzal, hogy az államfőnek lehet és kell is, hogy szerepe legyen az alkotmányozásban, azt viszont nem gondolja, hogy ehhez jogásznak kellene lennie.

Nem a szakmai elkötelezettség a lényeges kérdés. Olyan ember kell, akinek a nyitottsága lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb véleményeket becsatornázza

– mondta, hozzátéve, hogy közgazdászként a legkülönbözőbb szakmákból, akár a művészvilágból is el tud képzelni alkalmas jelöltet.

Gajdos László jó jelölt lenne, de jobb helyen van a kormányban

Az Index szavazásának eredményét Horn úgy olvassa, hogy nincs fölényes favorit, a legnagyobb támogatottsága annak az elvárásnak van, hogy ne pártpolitikus kerüljön a Sándor-palotába.

Pont a Sulyok-féle szerepvállalás okán joggal várja el az istenadta nép, hogy olyan legyen, aki nem kötődik közvetlenül akár a Tiszához sem

– fogalmazott.

Magyar Péter felvetésével szemben – aki szerint akár kormánytag is lehetne államfő – Horn határozottan azt mondta, most az lenne a modellértékű, ha nem a kabinetből kerülne ki a köztársasági elnök.

A kormányból egyedül Gajdos László nevét említette olyanként, aki kompromisszumos figura lehetne. Az élő környezetért felelős miniszter nyíregyházi múltjából szerinte az látszik, hogy szocialista és fideszes városvezetés alatt is mindenkivel tudott és akart együttműködni. Csakhogy Horn szerint Gajdos nagyon jó helyen van a minisztériuma élén.

„Miért kéne most ezt a kormányt megbontani?” – tette fel a kérdést a Republikon kuratóriumi elnöke.

(Borítókép: Sulyok Tamás  2025. március 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)