GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 25. 2 percnyi olvasás
Újabb súlyos csapást szenvedett a kazah olajipar: az év eleje óta 3,5 millió tonna termelés esett ki a CPC elleni támadások következtében.
Kazahsztán már 3,5 millió tonna olajat veszített idén a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorciumot (CPC) ért támadások miatt, miközben a rendszer az ország olajexportjának több mint 80 százalékát kezeli. A helyzet Magyarország számára sem közömbös: a Mol korábban már tesztelt CPC-olajat, és a kazah szállítások bővítésére is van lehetőség.
Kazahsztán már 3,5 millió tonna olajat veszített idén a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) ellen intézett támadások miatt
- közölte Erlan Akkenzsenov energiaügyi miniszter kedden. A kiesést az év eleji támadások, majd a júniusban és júliusban folytatódó akciók okozták.
A CPC működése azért kulcsfontosságú, mert ezen a mintegy 1500 kilométeres útvonalon jut el a világpiacokra a három óriási kazah olajmező, a Tengiz, a Kashagan és a Karachaganak termelésének jelentős része.
A rendszer 2025-ben mintegy 70,5 millió tonna olajat szállított, miközben Kazahsztán exportjának több mint 80 százaléka ezen az útvonalon halad.
A probléma idén nyáron vált különösen látványossá. Drónok többször támadták a CPC novorosszijszki tengeri termináljánál dolgozó tartályhajókat. Július 17. és 20. között több hajót is támadás ért, emiatt a konzorcium július 20-án felfüggesztette az olajrakodást, majd az olaj átvételét is. A kazah kitermelést ennek következtében vissza kellett fogni.
Július 27-én újraindultak a szállítások, de nem sokáig tartott a nyugalom.
Július 30-án a Tengizchevroil által feladott Nissos Sifnos tartályhajót érte támadás rakodás közben, amelynek következtében tűz ütött ki. Egy másik, a terminál felé tartó hajót, a Marathi nevű tankert is megtámadták.
A kazah energiaügyi miniszter szerint jelenleg ismét normálisan működik a CPC-rendszer, de az idei 3,5 millió tonnás kiesés megmutatja, mennyire sérülékeny az útvonal. Kazahsztán és Olaszország ezért már az ellátásbiztonság és a CPC folyamatos, biztonságos működésének garantálásáról is egyeztetett.
A történet Magyarország szempontjából sem mellékes. Kazahsztán idén mintegy 98 millió tonna kőolajat termelhet, és a kazah olaj előtt továbbra is nyitva áll a magyar piac. A Mol 2025-ben már 85 ezer tonna CPC-olajat tesztelt: a szállítmány Novorosszijszkból tengeren a horvátországi Omisalj termináljára, majd az Adria-vezetéken keresztül érkezett a százhalombattai finomítóba.
A Mol és a kazah KazMunayGas között ráadásul már létezik olyan keretmegállapodás, amely lehetővé teszi az importot, a konkrét mennyiségek lehívásáról azonban a magyar olajtársaság dönt. A kazah forrás ezért potenciális alternatívát jelenthet a beszerzés diverzifikálására, különösen akkor, ha más útvonalakon bizonytalanná válik az ellátás.
A helyzet egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben a nyersolaj kazah, a világpiacra vezető fő útvonal jelentős része orosz infrastruktúrán keresztül működik. A CPC oroszországi Novorosszijszkban található tengeri terminálja így egy olyan exportlánc kulcspontja, amelytől Kazahsztán és közvetve az európai vevők is erősen függnek.
Vallott az új olajhatalom: majdnem 100 millió tonnát termel ki 2026-ban, Magyarországnak is küldhet belőle – csak a Mol döntésén múlik
Európa energiabiztonsága szempontjából kulcsfontosságú bejelentést tett Kazahsztán: az ország idén várhatóan 98 millió tonna kőolajat termel ki, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb szintje lehet. A kazah olaj szerepe különösen felértékelődött az európai ellátási problémák és az energiaárak emelkedése miatt. Magyarország számára is megnyílhat a lehetőség a szállítások bővítésére, ám a további import elsősorban a Mol döntésétől függ.
Napi