Több mint 18 százalékkal nőtt a háztartásoknál lévő befektetési jegyek értéke a június végéig számolt egy év alatt, miközben a magyarok teljes pénzügyi megtakarítása nagyjából a tizedével bővült – számolta ki a jegybank adataiból a BiztosDöntés.hu.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások június végén már 17 515 milliárd forintot tartottak belföldi és külföldi alapok befektetési jegyeiben, ami látványos, 18,1 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbi értékhez képest. Az új rekord és a gyors növekedés nyomán a befektetési jegyek súlya is tovább nőtt a háztartások pénzügyi megtakarításaiban belül: az év derekán már közelítette a 14 százalékot, miközben 2025 júniusában még 13 százalékot tett ki.

Egyenlőtlenül oszlik el a vagyon

Érdemes mindezt tágabban is megvizsgálni, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái alapján június végére 126 ezer milliárd forintra emelkedett a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona. A 2022-es népszámlálás alapján – mintegy 4,1 millió magyar háztartással számolva – átlagosan 17,4 millió forintnyi pénzügyi megtakarítás jut egy háztartásra. Ez azonban csak egy elméleti átlag, mivel a vagyon eloszlása rendkívül egyenlőtlen, ahogyan a megtakarítások formáinak eloszlása is. Az első negyedévben még főként a folyószámlák és az állampapírok, a másodikban már a befektetési alapok vonzották a friss pénzt, innen a Biztosdöntés.hu számai.

A vagyoni eloszlás egyenlőtlenségét pedig jól mutatja, hogy a Provident legújabb Financial Wellbeing reprezentatív felmérése élesen mutatja a magyar háztartások sérülékenységét: a vizsgált közép- és kelet-európai országok közül Magyarországon a legmagasabb azok aránya (28 százalék), akiknek nem marad pénzük a rendszeres havi kiadások után. Legalább a jövedelme ötödét a magyarok 17 százaléka tudja megtartani, miközben ez az arány Romániában 28, Csehországban 29, Lettországban 32, Lengyelországban 34, Észtországban 36, Litvániában pedig 46 százalék.

A Provident kutatása azt nézi, hogy a kiadások után a bevétel mekkora hányada marad meg, az eredményekből erős társadalmi különbségek rajzolódnak ki. Magyarországon mindössze három százalékot tesz ki az a csoport, amely a jövedelme több mint felét meg tudja tartani, szemben a cseh 7, a lengyel 9, az észt 8, illetve a litván 15 százalékkal.

Javulás és sérülékenység

A megtakarítások vizsgálatakor egyszerre látszik a javulás és a sérülékenység. A rendszeresen félretevők aránya hazánkban 2026-ban 37 százalékra nőtt, ami az elmúlt öt év legmagasabb magyar értéke. A magyar adatok ugyanakkor összességében nem egyenletes pénzügyi javulást, hanem erős társadalmi megosztottságot jeleznek. A nemzetközi összevetésben Magyarországon különösen magas a hónap végére minden pénzüket felélők és a tartalék nélkül élők aránya, miközben a rendszeres megtakarításban és a hosszabb távú pénzügyi biztonságban is elmaradunk a csehektől, a lengyelektől és a litvánoktól.