GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 25. 4 percnyi olvasás
Még nem született meg a tűzifát érintő, új jogszabály.
Szeptember 30-ig átmenetileg tilos fát kivágni a hazai állami erdőkben, továbbá a természetvédelem alá eső, a Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdőkben és a magasabb természetességi kategóriákban is. A cél a védett erdők megőrzése, a gazdasági fakitermelés háttérbe szorítása, valamint a természet- és klímavédelmi szempontok érvényesítése. Viszont közeleg a tűzifa használatának az ideje.
Bár a még el nem fogadott jogszabály tervezete kilenc kivételt is felsorol, amikor a kérdéses négy hónapban mégis munkára fogható a láncfűrész, ezzel a tüzelőre váró lakosság aligha van előbbre.
A tűzifa azonban nem ilyen tevékenységből, hanem elsősorban a fenntartható, tervezett erdőgazdálkodás részeként érkezik az állami erdőgazdaságokból és a magánerdészetekből.
A moratórium kettősen érinti az előttünk álló tél tűzifaellátását. Ideális esetben lényegében sehogy, mert nem túl okos dolog frissen kivágott fával fűteni. A frissen kivágott fa nedvességtartalma 40-50 százalékos is lehet, ezért
A kivágott fát felhasználás előtt általában hónapokig, akár egy évig is szárítják az erdőgazdaságnál, a kereskedő telephelyén, vagy a majdani felhasználónál. Vagyis az idén nyáron, szeptemberben kivágott fának egyébként sem lenne keresnivalója a kályhában, a kazánban, a kandallóban.
A másik hatás elvben már kellemetlenebb: június 5-től (a kormányhatározat hatályba lépésétől) szeptember végéig lerövidül az az idő, amely alatt mód van a 2027/28-as télre (rossz esetben már az ideire) tűzifának valót kivágni. Csakhogy az előbbiek miatt ez sem gond, hiszen amúgy sem ez a közel négy hónap fakivágás ideje. Az csak akkor kezdődik, amikor a lomb már lehullt.
A tűzifának és más faanyagnak szánt fát ezért a téli hónapokban, azaz az őszi lombhullástól a kora tavaszi rügypattanásig vágják ki.
Többnyire októbertől márciusig. Később már akkor sem helyes a fát kivágni, ha mégis lehull a hó, mint az idén történt a Mecsekben. A növények vegetációja ugyanis márciusban már beindult. Ez esetben viszont az nem világos, hogy miért kellett megtiltani a fa kivágását arra a négy hónapra, amely amúgy sem a tűzifa kivágásának az időszaka.
Ha minden az észszerűség és a szabályok mentén halad, akkor az előttünk álló télre olyan fát árulnak a kereskedők, amelyet már a magunk mögött hagyott télen vágtak ki. Így a tüzelő beszerzése is elkezdődött a tavasszal, sokan már túl is vannak rajta.
Kivárásra legfeljebb az a rendelet ösztönözhet sokakat, amely szerint heteken belül – szeptember 15-től – 5 százalékra csökken a tűzifa, a pellet, a brikett és a faszén jelenlegi, 27 százalékos áfája.
Az intézkedés révén ugyanis bruttó 17 százalékkal válhat olcsóbbá a tüzelő, hacsak nem nyelik le a kereskedők a különbözetet.
A „lenyelés" azért esélyes, mert az áfacsökkentés ténylegesen csak akkor érvényesülhet a végfelhasználói árakban, ha mellé a tűzifa kínálata is bővül. Így viszont felesleges amiatt aggódni, hogy a kormány az áfacsökkentéssel a környezetkárosító tűzifafűtés felé tereli a lakosságot.
Szintén kivárásra buzdíthat az, hogy az új kormány meg kívánja kétszerezni a szociális tűzifaprogram keretében egy háztartás által igényelhető famennyiséget. A 2011 óta élő program ezzel segíti meg a lakossági azon részét, amely a fűtési módja miatt kimaradt a rezsicsökkentésből. (Tegyük hozzá, az áram-, a gáz és más szolgáltatások rezsicsökkentése minden háztartásra vonatkozik, még a nagyon gazdagokéra is, viszont a tűzifaprogramok a leginkább rászorulókra összpontosítanak.)
A programra az előző kormány 2025-ben ötmilliárd forintot fordított. Az idei keret nem ismert, mert a jogszabály még nem jelent meg, az igényelhető mennyiség megkétszerezéséből pedig nem következik, hogy a keret is duplázódna.
A GKI Research 618 ezerre, a háztartások 15,4 százalékára teszi a kizárólag fával fűtő háztartások 2025-ös számát, illetve arányát. A GKI felhívja a figyelmet, hogy fafűtés esetén nem egyszerű fűtésimód-választásról van szó, hanem gyakran gazdasági kényszerről, az energiaszegénység jeléről. Az intézet úgy számol, hogy amennyiben az idén egy háztartás az ismert tűzifaárak és a KSH-tűzifafelhasználási adatai alapján 137 ezer forintért vásárol, akkor az áfacsökkentés teljes érvényesülése révén éves szinten közel 24 ezer forintot takarít meg.
A tűzifa 2000 óta 67 százalékkal drágult a KSH adatai szerint. A vizsgált időszak első két évében (egészében pedig 2016 óta) nem történt változás. A magas inflációval terhelt 2022-ben és 2023-ban azonban 25,1 majd 36,8 százalékkal került többe az előző évinél a hazai lakosság egy része által kizárólag hozzáférhető tüzelő. Bár 2024-ben kis esés következett, az árindex abban az évben 97,6 százalékos volt, tehát csökkent at ár – ám ennek a hatását elvitte a tavalyi, 2 százalékos emelkedés.
Az ELTE áprilisban közzétett tanulmánya szerint e téren nem feltétlenül állunk jól. Magyarország éves tűzifaigénye ugyanis 9,3 millió köbméter, de a fenntartható kínálat csak 4,7 millió köbméter a tanulmány szokásos üzletmenetet feltételező forgatókönyve alapján. (Hozzátehetjük, hogy kérdés, mennyire kezeljük rugalmasan a fenntarthatóságot az erdőgazdálkodás esetében.)
Mindazonáltal úgy tűnik, lesz elég fa. Legalábbis áprilisban Gajdos László élő környezetért felelős miniszter azt közölte, hogy soron kívüli egyeztetésen utasította az erdőgazdálkodással foglalkozó állami társaságok vezetőit a szükséges mennyiség mielőbbi kitermelésére és a folyamatos ellátás fenntartására.
Mint a szakemberektől megtudta, a felkészülés gőzerővel halad. Csakhogy ez a megbeszélés már a vegetációs időszak megindulása után folyt. Vajon mire jutottak, mikor kellene kivágni a többletfát?
Mindazonáltal bízhatunk azonban abban, hogy az erdőgazdaságok mindenféle utasítás nélkül is tudják a dolgukat. Ahogyan eddig is, úgy ezentúl is akkor vágják ki a fát, amikor az alkalmas és szükséges a lakosság ellátása érdekében.
Napi