Izland szombaton népszavazáson dönt arról, hogy újrainduljanak-e az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások. A kérdésre az elmúlt hónapokban új árnyék vetült: Donald Trump amerikai elnök ismételten arról beszélt, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok ellenőrzése alatt kellene állnia. A Dániához tartozó sziget kevesebb mint 300 kilométerre fekszik Izlandtól.

A kampányban egyre hangsúlyosabb a sarkvidéki biztonság. Oroszország és Kína is növeli érdeklődését az Északi-sarkvidék erőforrásai és új hajózási útvonalai iránt, miközben a klímaváltozás miatt olvadó jég stratégiai szempontból is felértékeli a térséget.

A csatlakozási tárgyalások újraindítását támogató oldal szerint Izlandnak ilyen környezetben még szorosabban kell kapcsolódnia Európához. Dagur Eggertsson, Reykjavík korábbi polgármestere a Politicónak nyilatkozva elmondta, hogy a Grönland körüli vita már az izlandi közbeszédben is érezteti hatását. Szerinte a kis- és közepes országoknak össze kell fogniuk.

Izland szuverenitása a tét

A vita középpontjában azonban továbbra is a szuverenitás áll. A támogatók szerint az EU erősítheti Izland önállóságát, az ellenzők viszont úgy látják, hogy Brüsszel éppen ezt korlátozná, elsősorban a halászat és a mezőgazdaság területén.

Izland korábbi EU-csatlakozási kísérletét éppen a halászati kvóták körüli vita akasztotta meg, a folyamat 2015-ben végleg leállt. Az ország ugyanakkor már most is szorosan integrálódott az európai rendszerbe: az Európai Gazdasági Térség tagjaként az uniós szabályok mintegy háromnegyedét alkalmazza, és a schengeni övezetben is részt vesz.

A vidéki Izlandon ugyanakkor erősebb az ellenállás. A gazdák és halászok a nemzeti szuverenitás és a megélhetés védelmét helyezik előtérbe. A támogatók viszont a gazdaságot emelik ki: az infláció júliusban 5,6 százalékos volt, csaknem kétszerese az euróövezet ütemének.

A referendum így egyszerre szól Európáról, a gazdaságról és arról, hogy Izland milyen helyet akar elfoglalni az egyre feszültebb északi geopolitikai térben.