Energy Investment Forum 2026

Az energiaszektor csúcsvezetői egy helyen: stratégiai válaszok versenyképességről, beruházásokról, szabályozásról és az energetikai jövőjéről.

Információ és jelentkezés

A "Rewiring China's grid for the AI era" címet viselő tanulmány szerint

az adatközpontok 2030-ban Kína teljes áramfogyasztásának nagyjából 6 százalékát adnák, és ez az arány 2060-ra akár 17 százalékig kúszhat fel.

Az áram után megy a számítás. Az elemzés szerint a nyolc kijelölt nemzeti adatközpont-csomópont 2060-ig megőrizné a dominanciáját: ezek adnák a kínai adatközpont-kapacitás több mint 70 százalékát. A hálózati korlátok és a megújuló termelés folytatódó bővülése ugyanakkor fokozatosan a kijelölt csomópontokon kívüli helyszínek felé tolja a fejlesztéseket, mindenekelőtt a megújulókban gazdag nyugat-kínai régiók irányába.

Az adatközpontokat korábban a számítási kereslet közelébe telepítették – nagyvárosokba és technológiai központokba –, hogy közel legyenek az ügyfelekhez, a képzett munkaerőhöz és az alacsony késleltetésű (latency) hálózati infrastruktúrához.

A kínai AI-bővülés viszont új szempontot hozott a képletbe: a bőséges, megbízható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású áram elérhetőségét.

Ez egy olyan modellnek kedvez, amelyben a számítási kapacitás megy az áram után, nem fordítva – legalábbis a késleltetéstűrő feladatoknál, mint például AI-modellek betanítása. A keleti központok azoknál az alkalmazásoknál, amelyek gyors válaszidőt igényelnek, megőriznék fontos szerepüket.

Alapterhelésből rugalmas fogyasztó. Az új energetikai architektúrák, az akkumulátoros tárolás és az intelligens ütemezés az adatközpontokat rugalmas fogyasztóvá teszik. A nem azonnali feldolgozást igénylő feladatok átcsoportosíthatók a bőséges megújuló termelés vagy az alacsonyabb áramárak időszakaira, míg a gyors kapcsolatot igényő feladatot ellátó adatközpontok a nagy keresleti központok közelében maradnának.

Ezzel az adatközpontok kiléphetnek a passzív alapterhelés hagyományos szerepéből, és a kínai áramrendszer aktív elemévé válhatnak – többek között azzal, hogy felszívják a túlkínálatos régiókban kényszerűen korlátozott megújuló termelést. Az elemzés szerint a zöldáram iránti keresletük 2060-ig folyamatosan nő, a szén-dioxid-kibocsátásuk viszont már 2035-ben tetőzhet a megújulók térnyerése miatt.

Wanting Zhao, a Wood Mackenzie Ázsia–csendes-óceáni áram- és megújulóenergia-kutatásának elemzője szerint

a megbízható, versenyképes árú és alacsonyabb kibocsátású áramhoz való hozzáférés egyre inkább meghatározza majd, hol és hogyan épül az új kapacitás.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images