GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 25. 2 percnyi olvasás
AI ellenes a Vatikán új megközelítése?
A mesterséges intelligenciáról szóló közbeszéd gyakran két véglet között mozog. Az egyik oldalon ott van a lelkes, szinte vallásos technológiai optimizmus, amely szerint az AI minden problémára megoldást adhat. A másik oldalon pedig az apokaliptikus félelem, amely szerint az ember elveszíti uralmát a saját teremtménye fölött. Mezei Balázs Mihály filozófus szerint egyik véglet sem segít igazán megérteni, mi történik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzorával XIV. Leó pápa első körlevélének, a Magnifica Humanitas megjelenésének kapcsán beszélgettünk. A nagy AI-sztori állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A teljes adást itt tekinthetik meg:
Mezei Balázs Mihály elmondta, hogy a Magnifica Humanitas kiemelt figyelmet szentel a mesterséges intelligenciának. A kérdés adott volt: AI-ellenes-e ez a megközelítés, vagy éppen azért fontos, mert az embert helyezi vissza a technológiai vita középpontjába.
Mezei Balázs Mihály szerint a körlevél nem félelemből vagy technológiaellenességből született, hanem nagyon is realista dokumentum. Úgy látja, a szöveg józanul, körültekintően közelít azokhoz a problémákhoz, amelyeket a mesterséges intelligencia felvet.
Nem arról van szó, hogy az egyház elutasítaná az AI-t, hanem arról, hogy az emberi méltóság, a szabadság és a felelősség felől próbálja értelmezni.
A filozófus szerint azért is különösen fontos, hogy a pápa megszólaljon ebben a kérdésben, mert ilyen széles befolyással bíró hangból kevés van a világban. Vannak politikai, gazdasági és intellektuális vezetők, de olyan személy, akire az emberiség ilyen nagy számban figyel, mint a római pápa, alig akad. Egy pápai körlevél ezért nem egyszerű véleménycikk, hanem olyan szöveg, amely egyszerre szól az egyháznak, a hívőknek és tágabb értelemben a világnak.
A körlevél egyik legfontosabb üzenete az, hogy a technológiát nem szabad az ember fölé helyezni. A beszélgetésben Aczél Petra úgy fogalmazta meg: a szöveg nem azt mondja, hogy a technológia csodálatos, hanem azt, hogy az ember az. Az embernek kell felelősen bánnia az AI-val, annak lehetőségeivel és veszélyeivel. A mesterséges intelligencia nem önmagában jó vagy rossz, hanem attól válik veszélyessé vagy hasznossá, hogy mire és hogyan használják.
A beszélgetés végén az emberi méltóság kérdése is felmerült: Mezei Balázs Mihály szerint az emberi méltóság végtelen, de ezt a végtelenséget meg kell különböztetni az abszolút végtelentől. Az emberi méltóság minőségi végtelenség: minden emberi személyre érvényes, sérthetetlen, de együtt jár biológiai végességünkkel. Éppen ez adja az AI-viták egyik legfontosabb határát: a technológia fejlődhet, de az emberi méltóság nem válhat mérhető, csökkenthető vagy algoritmizálható tényezővé.
Az AI tehát Mezei Balázs Mihály értelmezésében nem démon és nem messiás, hanem eszköz. Hatalmas, átalakító erejű, sok területet érintő eszköz, amelyhez komoly kérdésekkel kell közelíteni. A legnagyobb veszély nem az, hogy kérdéseket teszünk fel róla, hanem az, ha nem tesszük fel őket.
Részletek a beszélgetés tartalmából:
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
Napi