Az Európában az elmúlt hetekben jó néhány gyanús robbanás és tűzeset történt, amelyek bár elsőre egymástól függetlennek tűnnek, mégis Moszkvára irányították a figyelmet. Nyugati hírszerzők szerint ugyanis az események hátterében egy gondosan felépített hálózat állhat. Állításuk szerint Oroszország új szabotázshullámot indított az európai fegyvergyártó és védelmi ipari létesítmények ellen. A feltételezések szerint a Kreml helyi bűnözői csoportokat és közvetítőket használ annak érdekében, hogy próbára tegye a NATO elszántságát, illetve megzavarja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.

A Hürriyet török hírportál felidézte, hogy az elmúlt időszakban Európa több országában is egymást követték a tüzek, robbanások és feltételezett szabotázsakciók azokban a létesítményekben, amelyek fegyvereket és katonai felszereléseket szállítanak Ukrajnának.

• Bulgáriában augusztus 10-én nagy erejű robbanás történt az ország egyik legnagyobb magántulajdonú fegyvergyártó vállalata, az EMCO egyik üzemében. A 155 milliméteres tüzérségi lőszereket Ukrajna számára gyártó vállalat létesítményében az első tűz a beszámolók szerint egy raktár közelében parkoló teherautóban keletkezett.
• Három nappal később Olaszországban, a Róma közelében fekvő Colleferróban történt robbanás a KNDS Ammo Italy által üzemeltetett lőszergyárban. Az incidensre egy, a lőpor feldolgozására szolgáló üzemben keletkezett tűz után került sor, amelynek okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
• Csehországban pedig az év elején egy tűzben szinte teljesen megsemmisült egy olyan üzem, amely Ukrajna számára pilóta nélküli légi járműveket és hőkamerás optikai rendszereket gyártott. Az Oroszország esetleges szerepét is vizsgáló nyomozás keretében négy gyanúsítottat őrizetbe vettek.
• Litvániában hat ember ellen emeltek vádat egy olyan gyár felgyújtására irányuló kísérlet miatt, amely rádióhullám-szkennereket szállít Kijevnek.

Az egyelőre nem bizonyított, hogy mindegyik incidens mögött Moszkva áll, a nyugati hírszerzési körök ugyanakkor felhívják a figyelmet az események időzítésére, valamint arra, hogy a célpontok szorosan kapcsolódnak Ukrajna katonai ellátási láncához.

Szaporodó szabotázsakciók

A szabotázsgyanút legutóbb egy észtországi eset helyezte ismét előtérbe. A The Telegraph beszámolója szerint augusztus 15-én tűz ütött ki az Ukrajnát katonai eszközökkel ellátó, tallinni székhelyű dróngyártó cég, a Milrem Robotics egyik épületében. A hatóságok vizsgálják, hogy gyújtogatás történt-e, illetve van-e az ügynek orosz vonatkozása. Az ukrán fegyveres erők számára pilóta nélküli szárazföldi járműveket szállító Milrem Robotics Kijev katonai ellátási láncának egyik fontos szereplője.

Az üggyel összefüggésben a szomszédos Lettországban három állampolgárt vettek őrizetbe, majd a nyomozás keretében letartóztatták őket. A lett hatóságok közvetlenül nem vádolták meg Oroszországot, ugyanakkor közölték, hogy a gyanúsítottakat olyan cselekményekkel összefüggésben vizsgálják, amelyek egy külföldi államnak nyújtott segítséghez kapcsolódhatnak.

Katonai szakértől szerint az orosz műveletek egyik szembetűnő változása, hogy a közvetlenül bevetett ügynökök helyett egyre gyakrabban alkalmaznak helyi közvetítőket. A feltételezések szerint az orosz katonai hírszerzés, a GRU a célországok bűnözői köreiben keres közvetítőket, majd rajtuk keresztül bíz meg helyi embereket különböző feladatok végrehajtásával.

Az értékelések szerint az ilyen kapcsolatok kialakításához többek között olyan online üzenetküldő alkalmazásokat használnak, mint a Telegram, egyes résztvevők pedig kriptovalutában kapnak fizetséget. Feltételezések szerint az érintettek egy része talán nincs is tisztában azzal, hogy valójában Oroszország érdekében tevékenykedik. Ez megnehezítheti, hogy az akciókat közvetlenül az orosz hírszerzéshez kössék, miközben Moszkva számára lehetőséget teremthet az esetleges diplomáciai következmények elkerülésére.

Oroszország ezzel tesztelheti a NATO-t

Nyugati tisztviselők szerint a feltételezett szabotázsakciók célja nem pusztán a gyárak megrongálása vagy Ukrajna katonai ellátási láncának megzavarása. Az egyik fontosabb cél az lehet, hogy nézetkülönbségeket idézzenek elő a NATO-szövetségesek között azzal kapcsolatban, miként kellene fellépni Oroszországgal szemben.

Lengyelország és a balti államok a Moszkvával szemben legkeményebb hangot megütő NATO-tagállamok közé tartoznak, míg olyan nyugat-európai országok, mint Németország és Olaszország, hajlamosabbak kerülni azokat a közvetlen vádakat, amelyek tovább fokozhatják a feszültséget.

Minden olyan támadás, amelyet nehéz egyértelműen Oroszországhoz kötni, ismét napirendre tűzi a NATO-n belüli kérdést: meddig érdemes elmenni a válaszlépésekben? Ezért egyes értékelések szerint az alacsony intenzitású, ugyanakkor ismétlődő szabotázsakciók alkalmasak lehetnek arra, hogy Moszkva felmérje a NATO reakciókészségének és válaszlépéseinek határait.