Energy Investment Forum 2026

Az energiaszektor csúcsvezetői egy helyen: stratégiai válaszok versenyképességről, beruházásokról, szabályozásról és az energetikai jövőjéről.

Információ és jelentkezés

Az elemzőház adatai szerint

a gázturbinapiac több mint két évtizede nem látott bővülési szakaszba lépett.

A tavalyi rendelésállományt csak a 2000-es évek eleji erőmű építési boom múlja felül.

Az elemzés rámutat: a villamosenergia-igény sokkal gyorsabban nő, mint ahogy az érintett országok biztosan rendelkezésre álló kapacitást (firm capacity) tudnának kiépíteni. Az adatközpontok, a villamosítási trendek és a megújulók terjedése egyaránt olyan gyorsan indítható, megbízható termelő erőműveket igényel, amelyek ki tudják egészíteni az időjárásfüggő szél- és naperőműveket.

Az Egyesült Államokban tavaly 51 gigawattnyi nagy teljesítményű gázturbinát rendeltek a gyártóknál, miközben az elmúlt húsz évben az éves átlag 10 gigawatt alatt maradt

– emelik ki.

A bővülési hullámnak magyar vonatkozása is van: a GE Vernova veresegyházi gyára az amerikai vállalat legnagyob Gas Power gyártóbázisa az Egyesült Államokon kívül.

Amerikáé az évtized, utána jön a fordulat. Észak-Amerika 85 gigawattos gázprojekt-állománnyal uralja az évtizedet: ennyi kapacitás léphet kereskedelmi üzembe 2030-ig. Az új gázerőművi kapacitásbővülés globálisan 203banan tetőzhet 96 gigawatton, jórészt az amerikai keresletnek köszönhetően. Ezután viszont Ázsia, a Közel-Kelet és Afrika adja a bővülés nagy részét, évi nagyjából 60 gigawattos szinten stabilizálódva egészen a század közepéig.

A fejlesztők egyre inkább a gyors üzembe helyezésre játszanak: a hagyományos nagy erőművek helyett a gyorsabban megvalósítható nyílt ciklusú és 1x1-es kombinált ciklusú konfigurációkat részesítik előnyben. A hosszú hálózati csatlakozási sorok megkerülésére ráadásul egyre több a mérőóra mögötti és a fogyasztóval egy telephelyen álló erőmű.

Kína a saját útját járja. A kínai gázerőműpark a 2025-ös nagyjából 164 gigawattról 270 gigawattra hízhat 2035-ig – kizárólag nagy méretű, kombinált ciklusú projektek révén. A gáz továbbra is a tengerparti régiókra koncentrálódik,

ahol a nagyobb szenes és megújuló kapacitásokat egészíti ki.

A megújulók térnyerése Kínában is növeli a rugalmassági igényt, a tervezők azonban a többi országtól eltérően nem a nyílt ciklusú csúcserőművekre, hanem a nagy hatásfokú kombinált ciklusú blokkokra építenek. Az éves bővülés 2026 után mérséklődhet a magasabb gázárak és a szén versenye miatt: a gáz részaránya a kínai áramtermelésben a 2025-ös 3,2 százalékról mindössze 3,8 százalékra nő 2035-ig.

Az elemzés szerint a következő növekedési ciklust akár jobban meghatározhatja a Közel-Kelet, mint Észak-Amerika. A régió gázerőművi kapacitása a 2025-ös 385 gigawattról 530 gigawattra emelkedhet 2035-ig, tüzelőanyag-váltás, népességnövekedés és ipari bővülés hajtja.

Az átállást Szaúd-Arábia vezeti Liquids Displacementnt Program nevű programjával, amely az olajtüzelésű termelést váltja ki olcsó hazai gázzal. A szaúdi tenderek a gyors üzembe helyezés miatt a kombinált ciklusú egységeket részesítik előnyben, más öbölbeli országok – Omán és Katar – viszont nyílt ciklusú turbinákba fektetnek az ellátásbiztonság fenntartásáért.

Kínán kívül Ázsia adja a legszínesebb képet. Délkelet-Ázsia a régió növekedési motorja: Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Vietnám együtt mintegy 20 gigawattnyi új gázkapacitást építhet 2030-ig, miközben Szingapúr és Thaiföld közel 7 gigawattnyi régi erőművet vezet ki. Kockázatot a mag az LNG-importköltség jelent, amely megnehezíti az alaperőművi beruházások megtérülését.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrásaGettytImageses