– Fontos tisztázni, hogy ez nem a családoknál, hanem az államháztartásnál jelentkező hiány. A hiány azt mutatja, hogy az állam adott évben mennyivel költ többet a bevételeinél. A különbözetet pedig döntően majdani adósság kibocsátásával kell finanszírozni. A nagyságrendileg 90–95 ezer milliárd forintos nominális GDP mellett 1 százalékpontnyi GDP körülbelül 900–950 milliárd forint. A 3,7 és 7,5 százalék közötti 3,8 százalékpontos eltérés tehát hozzávetőleg 3,4–3,6 ezer milliárd forintos nagyságrend. Ennek a lakosság számára három közvetett következménye lehet. Először is több adósságot kell finanszírozni, ami kamatkiadást generál. Másodszor kevesebb mozgástér marad más célokra, például egészségügyre, oktatásra, beruházásokra vagy adócsökkentésre. Harmadszor, ha a befektetők tartósan fenntarthatatlannak ítélik a hiányt, magasabb hozamot kérhetnek a magyar állampapírokért, ami az egész gazdaság finanszírozási költségeire is átszivároghat. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország már túlzottdeficit-eljárás alatt áll; az uniós referenciaszint 3 százalék, és a korábbi uniós pálya 2026-ra a túlzott hiány megszüntetését irányozta elő. A 3 százalék feletti költségvetési hiánnyal mielőbb kezdenie kell valamit a kormányzatnak.

– Elhihető, hogy ekkora hiányt teljes egészében az előző kormány hagyott maga után, vagy már az új kabinet döntései is hozzájárultak?

– A probléma jelentős része bizonyíthatóan örökölt, de a 7,5 százalékos év végi egyenleg már nem nevezhető kizárólag az előző kormány költségvetésének. A nagy örökölt probléma létezését több adat alátámasztja. Az eredeti 3,7 százalékos cél mögött például 4,1 százalékos 2026-os gazdasági növekedési feltételezés állt, miközben a kormány most 1,6–2,0 százalék körüli növekedéssel számol. A Pénzügyminisztérium szerint az átadáskor rendelkezésre álló belső előrejelzés már 6,8 százalékos hiányt mutatott. Az átvilágítás további tételekkel ezt 7,2 százalékra emelte. A minisztérium továbbá „8,3 százalékos örökölt hiányról” beszél. Ez azonban egy kontrafaktuális szám: azt mutatja, hogy a tárca számítása szerint mi lett volna akkor, ha például a korábban betervezett, de a feltételek teljesítése nélkül nem hozzáférhető 969 milliárd forintnyi RRF-bevétel sem érkezik meg. Az új kormány EU-megállapodása, egyes alapítványi változtatások és a kedvezőbb hozamkörnyezet együtt ezt a pályát vitték vissza 7,5 százalékra. A 8,3 százalék tehát nem egy már megvalósult, függetlenül hitelesített hiányadat, hanem a jelenlegi kormány által készített átvilágítás egyik forgatókönyve. Viszont az Európai Bizottság májusi 6,2 százalékos előrejelzése erős külső bizonyíték arra, hogy a 3,7 százalékos terv addigra már valóban irreális volt. Másfelől

Vagyis a kiinduló probléma jórészt örökölt, de az év végi egyenlegért fokozatosan már az új kormány is felelősséget visel.