GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 25. 4 percnyi olvasás
A repülő szélerőmű teljesítménye még nem nyílt adat.
Kína új szintre emelte a magaslégköri szélenergia hasznosításával folytatott kísérleteit: az S4000 nevű, héliummal lebegtetett szélerőmű-rendszer 4000 méteres tengerszint feletti magasságon teljesítette a felszállásból, stabil lebegésből, áramtermelésből és visszatérésből álló teljes tesztciklust. A kínai állami televízió, a CCTV világelsőként számolt be az eredményről, hogy ez az első 4000 méteres magassági osztályba tartozó rendszer, amely a teljes működési ciklust végrehajtotta.
Az S4000 első látásra inkább óriási léghajóra hasonlít, mint szélerőműre. A szerkezet 67 méter hosszú, 40 méter széles és 23 méter magas. Hosszát úgy lehet elképzelni, hogy nagyjából egy Boeing 747-es utasszállító méretével vetekszik, illetve egy szabványos futballpálya hosszának körülbelül kétharmadát foglalná el. A 23 méteres magasság pedig hozzávetőleg egy hét-nyolc emeletes épületének felel meg.
A héliummal töltött test több mint egytonnás hasznos terhet képes a magasba emelni. A fedélzetén könnyű turbinák termelik az áramot, amelyet nem akkumulátorokban tárolnak el: a villamos energia a szerkezetet a földhöz rögzítő kábelen keresztül jut vissza a felszíni rendszerhez – írja a South China Morning Post.
Az S4000-et 10–35 kilovoltos kimeneti feszültségre tervezték, tervezett élettartama húsz év.
Az elképzelés alapja, hogy nagyobb magasságban sok helyen erősebb és egyenletesebb szél található, mint közvetlenül a felszín közelében. Így olyan energiát is hasznosítani lehet, amelyet egy hagyományos, toronyra szerelt szélturbina már nem ér el.
A látványos teszt egyik kulcsadata egyelőre hiányzik: nem hozták nyilvánosságra az S4000 pontos névleges teljesítményét, és azt sem, hogy a mostani próba során összesen mennyi villamos energiát termelt. A fejlesztési sorozat előző tagja, az S2000 maximálisan 3 megawattos névleges teljesítményre készült.
Januári tesztjén 2000 méteres tengerszint feletti magasságon 385 kilowattóra villamos energiát termelt, és a hálózati csatlakozást is kipróbálták vele.
A kínai beszámolók szerint az S4000 teljesítményét tovább növelték az elődhöz képest, konkrét megawattértéket azonban nem közöltek. Emiatt jelenleg nem lenne megalapozott például 4 megawattos rendszerként hivatkozni rá.
A következő generáció viszont már nevében is elárulja a célt: az S6000-5MW fejlesztésénél 5 megawattos teljesítménnyel számolnak. Ez már egyértelműen azt jelzi, hogy a fejlesztők nem néhány kilowattos különleges demonstrációt, hanem hálózati méretű energiatermelő berendezéseket akarnak létrehozni.
A technológia mögött már kereskedelmi érdeklődés is megjelent. A vállalat közlése szerint az S1500 és az S2000 modellekre márciusig közel 500 millió jüan, mintegy 23 milliárd forint értékű megrendelés érkezett. A kínai tervek szerint az ilyen lebegő szélerőműveknek nem feltétlenül az lesz az első feladatuk, hogy hagyományos szélerőműparkokat váltsanak ki.
Sokkal kézenfekvőbb piacot jelenthetnek a sivatagok, magashegységek, szigetek, bányák és más olyan területek, ahová drága vagy nehéz lenne hagyományos villamosenergia-hálózatot kiépíteni.
Katasztrófa sújtotta térségekben szintén előnyt jelenthet, hogy egy ilyen rendszer elméletileg gyorsabban áthelyezhető, mint egy hagyományos erőmű. A magasban lebegő platformokra az energiatermelő berendezések mellett kommunikációs vagy megfigyelőeszközök is kerülhetnek.
A 4000 méteres teszt önmagában még nem bizonyítja, hogy az S4000 gazdaságosan és folyamatosan képes lesz nagy mennyiségű áramot termelni. A levegőben működő szélenergia nem kínai találmány, világszerte több fejlesztő dolgozik különféle repülő szárnyakon, sárkányokon és lebegő turbinákon. A kínai rendszer egyik érdekessége éppen a mérete és az, hogy a generátort is a magasba viszi.
Magyarország számára a magaslégköri szélenergia azért lehet érdekes, mert a felszín közelében sok térségben mérsékelt a szél, néhány száz méteres magasságban viszont már erősebb és egyenletesebb légmozgás érhető el. A hazai szélviszonyokat vizsgáló kutatások szerint ugyanakkor Magyarország nem tartozik Európa legkedvezőbb adottságú területei közé, ezért egy S4000 méretű rendszer gazdaságossága egyáltalán nem lenne magától értetődő.
A technológia előnye lehetne, hogy részben más időszakokban termelne áramot, mint a magyar villamosenergia-rendszerben egyre nagyobb szerepet kapó naperőművek.
Különösen olyan ritkábban lakott területeken lehetne értelme kísérleti alkalmazásnak, ahol a légtérhasználat kevésbé korlátozott és a hálózati csatlakozás is megoldható. A kínai S4000 4000 méteres tengerszint feletti üzemi magassága azonban Magyarországon több kilométeres talaj feletti működést jelentene, ami már komoly légiközlekedési és engedélyezési akadályokat vetne fel.
Reálisabb első lépés lehetne egy kisebb, néhány száz méteres munkamagasságon működő rendszer kipróbálása, amely már hozzáférhet kedvezőbb szélrétegekhez, de kevésbé terheli a légteret. Azt jelenleg nem lehet biztosan kijelenteni, hogy egy ilyen megoldás olcsóbban termelne áramot Magyarországon, mint a hagyományos szélturbinák vagy más megújuló technológiák. Energetikai szempontból ezért inkább kísérleti és kiegészítő lehetőségként lehetne érdekes, amelynek valódi értékét csak hazai szélmérések, hosszabb próbaüzem és részletes költségadatok alapján lehetne megítélni.
Huszonöt magyar járást jelölne ki a Tisza-kormány olyan könnyített térségként, ahol egyszerűbbé válhat új szélerőművek létesítése, miközben augusztus 31-ig legalább 700 megawattnyi hálózati csatlakozási kapacitást hirdetnének meg a beruházóknak. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium augusztus 13-án közzétett rendelettervezetének társadalmi egyeztetése augusztus 21-én zárult. A dokumentum szerint a módosítás kihirdetése után a következő napon lépne hatályba.
A rendelettervezet alapján szélerőművek létesítése vagy bővítése szempontjából könnyített térség lenne:
Napi