Jelentős mennyiségű szénhidrogén-tartalék található a Makói-árokban, amely egyes politikusok szerint akár 60-200 évre is elegendő lehet – számolt be róla a VG.

Azonban nehezítő körülmény, hogy egy rendkívül tömött homokkőrétegben helyezkedik el, ami miatt nem alkalmazhatóak a hagyományos kitermelési módszerek. Emellett a hidraulikus rétegrepesztés szintén csak korlátozottan működik. Az Országgyűlésbe behozott vita kapcsán pedig Halász Noémi is megszólalt a Facebook-oldalán. 

Erre Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter úgy reagált, hogy hazánk készletei limitáltak, ráadásul azt is meg kell vizsgálni, hogy egyáltalán ki lehet-e ezt nyerni nyereségesen és környezetkímélően. 

Halász Noémi szintén rámutatott, hogy bár valóban van gáz a Makói-árokban, ám azt nem igazán lehet kitermelni, de a hidraulikus rétegrepesztést is részletesebben kibontotta. 

Ilyenkor először apró robbanótöltetekkel kapcsolatot teremtenek a kőzettel, majd nagy nyomású folyadékkal mesterséges repedéseket hoznak létre, amelyeket apró szemcsékkel támasztanak ki, hogy a repedés nyitva maradjon. Utána, a nyitott repedésekben a szénhidrogén boldogan tud áramolni a kitermelés felé. Makónál viszont az előbbi nem működik, ott ugyanis az extrém mélységből adódó nagy nyomás és magas hőmérséklet miatt a mesterséges repedéseket nagyon nehéz tartósan nyitva tartani. Ha pedig azok gyorsan bezáródnak, hiába ölünk bele rengeteg pénzt és energiát a repesztésbe és minden másba, végül nem fogjuk tudni kitermelni a gázt, főleg nem úgy, hogy anyagilag meg is érje.

– magyarázta.

Halász Noémi szerint a fent említett időszak is nettó csúsztatás, hiszen nem a ténylegesen kinyerhető mennyiségre vonatkozik, hanem csak a becsült földtani kőzetre épül. „Szóval el lehetne már felejteni a populista lózungok durrogtatását a Parlamentben, meg úgy általában a politikában” – jelentette ki.