GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 25. 2 percnyi olvasás
Újra ráfordulunk az aszályos időszakra?
A Duna vízállásának alakulásánál sokszor nem is az a legfontosabb kérdés, hogy Budapesten vagy Pakson esik-e az eső. A folyó hatalmas vízgyűjtője jóval messzebbre nyúlik: Ausztriából, Németországból és az Alpok térségéből is érkezhet olyan vízutánpótlás, amely néhány nappal később Magyarországon is érezteti a hatását. Erre most különösen jó példa az elmúlt napok helyzete. A Duna felső vízgyűjtőjén ugyanis az Alpok tágabb környezetében helyenként 50-60 milliméternél is több csapadék hullott három nap alatt. A HungaroMet szerint ez kedvezően hatott a Duna vízállására. Vagyis a mostani vízemelkedés mögött nem egyszerűen egy-két magyarországi zápor áll: feljebb is érkezett utánpótlás. A kérdés viszont az, hogy jön-e a következő.
A jelenlegi kép már kevésbé biztató. Ausztriában ugyanis továbbra is rendkívüli szárazság uralkodik. A GeoSphere Austria adatai szerint 2026. január 1. és augusztus 12. között az ország területének 72 százalékán az elmúlt 65 év bármelyikénél több száraz nap fordult elő. A meteorológiai szolgálat szerint az elmúlt tizenkét hónap Ausztriában a mérések 1850-es kezdete óta a legszárazabb volt.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem fog esni. Egy-egy front vagy zivatar természetesen még hozhat jelentősebb csapadékot. A probléma inkább az, hogy egyelőre nem látszik olyan tartós, nagy kiterjedésű esős időszak, amely hosszabb távon is biztos vízutánpótlást adna a Dunának. Ez pedig Paks szempontjából kulcskérdés.
Itthon is előfordulhatnak záporok, zivatarok, de ezek nagyon egyenetlenül osztják el a csapadékot. Az egyik település kaphat néhány óra alatt több tíz millimétert, néhány tíz kilométerrel arrébb pedig szinte semmi nem esik.
Az aszály szempontjából pedig nem az számít, hogy valahol egyszer nagyot zuhog-e, hanem az, hogy hosszabb idő alatt mennyi víz érkezik a talajba, illetve mennyit veszítünk közben párolgással.
A HungaroMet szerint a középső országrészben tovább fokozódott az aszály, miközben az Alföldön és az északi tájakon is egyre nagyobb lett a csapadékhiány. Ezért hiába jönnek időnként záporok: egy-egy csapadékosabb nap még nem fordítja vissza az egész országot sújtó vízhiányt.
Inkább a szárazabb idő folytatódására kell készülni, mintsem egy tartós, országos esőzésre. A HungaroMet adatai alapján az idei nyár során komoly aszály alakult ki az ország nagy részén. Az augusztus közepén készült összefoglalók szerint az ország területének jelentős részén közepes vagy annál súlyosabb aszály volt tapasztalható, miközben a mezőgazdasági károk is egyre komolyabbá váltak.
A következő napok záporai tehát legfeljebb átmeneti enyhülést hozhatnak. Ha utána ismét meleg, száraz idő következik, a talaj gyorsan újra kiszáradhat.
Itt jön a történet legfontosabb része. A Duna vízszintjének emelkedése már lehetővé tette a Paksi Atomerőmű korábban visszaterhelt blokkjainak fokozatos felterhelését. Az Országos Atomenergia Hivatal hivatalos tájékoztatása szerint
A folyamat az elmúlt napokban tovább gyorsult, és a jelenlegi ütemezés alapján augusztus 26-ára, szerdára ismét elérhető lehet a mintegy 2000 megawattos teljesítmény.
A helyzet most valamivel kedvezőbb, mint néhány héttel ezelőtt. A Duna vízszintje emelkedett, a felső vízgyűjtőn érkezett jelentősebb csapadék, Paks pedig fokozatosan vissza tudja venni a korábban kiesett teljesítményt.
A gond az, hogy ez még nem jelenti azt, hogy a vízhiány problémája megoldódott.
Ausztria továbbra is rendkívül száraz, Magyarországot pedig komoly aszály sújtja. Ha a Duna felső vízgyűjtőjén nem érkezik újabb jelentősebb csapadék, miközben itthon ismét melegebb, szárazabb idő jön, a mostani kedvezőbb vízállás sem feltétlenül lesz tartós.
Napi