Újabb fontos lépést tesz a kormány a felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolása után állami kézbe kerülő vagyon rendezésében. A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete kijelölné, hogy az érintett gazdasági társaságokban megszerzett részesedések felett ki gyakorolja majd az állam tulajdonosi jogait.

Újabb lépéssel halad tovább az állami vagyon rendezése a felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetése után. A Pénzügyminisztérium augusztus 24-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a miniszteri rendelettervezetet, amely módosítaná az állami tulajdonú gazdasági társaságok feletti tulajdonosi joggyakorlókat kijelölő szabályokat. Az egyeztetés határideje szeptember 1.

Vagyis nem pusztán az alapítványi struktúra szűnik meg, hanem azt is rendezik, hogy az állam nevében ki gyakorolja a részvényesi és tulajdonosi jogokat az átvett vagyonelemek felett. A Pénzügyminisztérium ezt a június 30-án kiadott 3/2026. PM rendelet módosításával hajtaná végre.

A háttérben egy ennél jóval nagyobb átalakítás zajlik. A 2026. évi XVIII. törvény kimondta, hogy a felsőoktatási tevékenységet nem végző érintett közérdekű vagyonkezelő alapítványokat legkésőbb 2026. július 31-ig meg kell szüntetni. A szabályozás célja az állami vagyon kivonása ezekből az alapítványokból, valamint annak biztosítása, hogy a korábbi közfeladatok ellátása állami keretek között folytatódjon.

A tervezet szerint a pénzügyminiszterhez kerülhet a Mathias Corvinus Collegium 10 százalékos Mol- és Richter-részesedése, továbbá az MCC Press Kft. és az MCC Liber Invest Kft. is. Utóbbi társaságon keresztül kapcsolódik az MCC-hez a médiaportfóliót kezelő MCC Média Holding Zrt., amelyhez a Mandiner és a The European Conservative is tartozik.

Jó biznisz lesz az MCC bekebelezése

A részvényvagyon nagyságát jól mutatja, hogy az MCC a Mol-részesedése után idén 241 milliárd forint osztalékot kapott. A Richter után járó osztalékfizetést ugyanakkor áprilisban elhalasztották, de az is óriási pénzeket jelentett volna az alapítványnak.

A rendeletmódosítás indoka, hogy a felsőoktatási tevékenységet nem végző közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetésével állami tulajdonba kerülő vagyonelemeknél kijelöljék az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorlókat. Vagyis a mostani lépés nem egyszerű személyi változás: jelentős értékű cégek és részesedések kerülhetnek új állami felügyelet alá.

Nem csak az MCC vagyonáról születhet döntés. A kormány július 14-i határozata alapján többek között megszűnt a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, a MOL - Új Európa Alapítvány, a Hauszmann Alapítvány, a Közép-európai Oktatási Alapítvány, a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány is. 

A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány esetében például az állam veszi át többek között a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. működéséhez kapcsolódó feladatokat, miközben az alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő társasági részesedések felett Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter gyakorolja majd a tulajdonosi jogokat.

Hasonló rendszer vonatkozik a MOL - Új Európa Alapítványra is: az alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tulajdonosi joggyakorlója Pósfai Gábor belügyminiszter lesz. A Közép-európai Oktatási Alapítványnál ugyanezt a szerepet Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kapja, míg a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványhoz kapcsolódó részesedéseknél a feladatok jellegétől függően több miniszter is érintett, amely akár súlyos feszültségekhez is vezethet a kormányon belül.

Újraosztják az alapítványi vagyont

A mostani rendelettervezet tehát ennek a folyamatnak a technikai, de egyáltalán nem jelentéktelen következő állomása. A kormányhatározatok már korábban meghatározták, hogy az egyes alapítványok megszüntetésével állami tulajdonba kerülő részesedések felett mely miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pedig ezt a tulajdonosi joggyakorlást vezeti át az állami tulajdonú társaságokra vonatkozó miniszteri rendeletbe.

A folyamat egyúttal azt is jelenti, hogy az egykori alapítványi vagyon állami rendszeren belül kap új helyet. A jogszabály indokolása szerint a cél az volt, hogy 2026. augusztus 31-ig megtörténjen az állami vagyon kivonása a nem felsőoktatási alapítványokból.

A felsőoktatási tevékenységet végző közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye külön pályán halad: ezek megszüntetésének határideje 2027. augusztus 1. A mostani intézkedés ezért elsősorban a nem egyetemi alapítványoknál már megkezdett vagyonrendezés következő konkrét állomása.