A stat.mentok.hu honlapon országos, budapesti és regionális bontásban vizsgálhatók az adatok. A kiérkezési idők mellett külön-külön elemezhetők az egyes sürgősségi kategóriák, valamint megismerhetők a mentési feladatok számának és jellegének változásai. Az oldal segíti az adatok értelmezését is, bemutatva például, hogy mit jelentenek az átlagos, medián és percentilis adatok, valamint a mentőhívás és sürgősségi osztályozás főbb lépéseit. Mint az egyik videóból kiderül, naponta átlagosan 6000 hívás fut be az Országos Mentőszolgálathoz, ez átlagosan 4 hívást jelent percenként.

Az adatok szerint 2026 júliusában a legsürgősebb, úgynevezett P1 prioritású esetek 90 százalékában a mentők 26,4 percen belül értek a helyszínre. Ez az idő magában foglalja a segélyhívás központba érkezésétől a hívás mentésirányításhoz történő továbbításáig terjedő időt is.

Pontosan mi telik ennyi időbe?

A júliusi P1-es eseteknél a teljes folyamat országos átlaga 17,3 perc volt, ebből 1,4 perc telt el azzal, hogy a 112-es segélyhívóközpont fogadta és átadta a hívást a mentésirányításnak.

További 1,4 percet vett igénybe, hogy a mentésirányító fogadja a hívást és megnyissa az esetlapot, majd átlagosan 2,1 percig tartott a protokoll szerinti kikérdezés és a sürgősségi besorolás. Vagyis a riasztástól a helyszínre érkezésig átlagosan 12,4 perc telt el.

Az oldalon ezenkívül a többi prioritási kategóriában is megtalálhatók a részletes kiérkezési idők, sőt, régiós összehasonlítás is elérhető. A kiérkezési idők mellett pedig az esetszámokat is meg lehet nézni, szintén kategóriánként.

A főigazgató, dr. Constantinovits Miklós azt mondta: „Célunk, hogy a nyilvánosság ne csak számokat lásson, hanem megértse a mentőszolgálat működését, a mutatók jelentőségét és a mentésirányítás döntési folyamatait.”

A felület adatait rendszeresen frissítik, és a jövőben tovább bővítik a hozzáférhető információk körét, beleértve a sürgősségi kategóriák és a hívások egyes szakaszainak részletes időadatait is – derül ki az Országos Mentőszolgálat közleményéből.