Nem kötelezte el magát a jegybank: szeptemberben döntenek a további kamatcsökkentésekről

Sűrű hetei lesznek az MNB-nek: felülvizsgálják az inflációs célértéket és döntenek az esetleges további kamatcsökkentésről.

Ahogy arról az Economx is beszámolt, kedden 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank. Később megjelent a jegybank közleménye, amelyben a döntés hátterét világították meg. Ennek legfontosabb mondanivalója, hogy

a jegybank megerősítette, hogy a további kamatpályáról a szeptemberben megjelenő inflációs jelentés előrejelzései alapján fognak dönteni, tehát előre nem kötelezik el magukat.

A közlemény megjelenése után a forint erősödni kezdett, az euró-forint keresztárfolyam 361 alá mérséklődött, de csak rövid időre.

A közleményből kiderül az is, alapvetően ezen külső körülmények alapján hozta meg döntését a Monetáris Tanács:

A globális befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti geopolitikai fejlemények és a konfliktus lezárásához kötődő bizonytalanság határozzák meg. Az elmúlt hetekben a világpiaci olajárak összességében nem változtak érdemben, míg az európai gázárak emelkedtek.
Júliusban az Európai Központi Bank és a Federal Reserve nem változtatott az irányadó kamatokon. A piacok mindkét jegybank részéről némileg emelkedő kamatpályára számítanak év végéig. A japán jegybank esetében előretekintve az irányadó ráta emelése várható. A régióban a cseh és a román jegybank az irányadó kamat tartásáról döntött augusztusban. A fejlett piaci hosszú hozamok historikus összevetésben továbbra is magasak.

Az előrejelzett pálya alatt az infláció

A hazai gazdasági környezetet illetően pedig ez a leglényegesebb: az inflációs folyamatok a júniusban előrejelzett alappálya alatt alakultak, miközben a hazai eszközök kockázati felára továbbra is stabil. Ezen tényezők a monetáris politikai mozgástér fennmaradását eredményezték. Előretekintve a hazai kockázati megítélést a költségvetési pályára és az eurobevezetésre vonatkozó várakozások, illetve a külső piaci környezet befolyásolja leginkább. Varga Mihály MNB-elnök kiemelte, a forint árfolyama hozzájárul az árstabilitás fenntartásához.

A hazai makrogazdasági kilátások összességében a júniusi előrejelzéssel összhangban alakulnak, azonban az ipari termelés bővülése a korábban vártnál gyorsabb, míg a mezőgazdaság teljesítménye az aszály miatt visszafogottabb lehet.

Az euróbevezetés a jegybanknak is ad feladatokat

Varga Mihály elnök a tájékoztatón kitért rá, hogy az MNB tavasszal megkezdte az inflációs cél (3 százalék) felülvizsgálatát, ennek ősszel lesz eredménye. Erre az euró tervezett bevezetése miatt lesz szükség. Mint ismert, az Európai Unió területén a magyarországi a legmagasabb inflációs cél. A folyamatról egyeztetnek a Pénzügyminisztériummal.

Az elnök arról is beszélt, hogy a idén és jövőre is végig a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad az infláció, amelynek mértéke 2028 első felében térhet vissza a célértékre.

Az elérhetővé váló EU-forrásoknak köszönhetően az MNB várakozásai szerint hamarosan lendületet kaphatnak a hazai beruházások.

Van még tere a kamatcsökkentéseknek

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója:

A mai kamatdöntés hozta a papírformát. A 25 bázispontos csökkentéssel szerintünk véget ért a nyári mini-széria annak ellenére is, hogy a júliusi meglepően kedvező inflációs adat után néhány elemzőben felvetődött a lazítás gyorsításának (50 pontos vágás) lehetősége is. A folytatás azonban a nemzetközi helyzet miatt bizonytalan, újabb támpontot leghamarabb a szeptemberi inflációs jelentés adhat. Jelenlegi várakozásaink alapján az MNB szeptembertől lassabb kamatvágási ütemre térhet át, így év végéig már csak egy kamatvágást várunk. Jövőre felgyorsulhat a kamatvágások üteme, és az irányadó kamatláb 4 százalékon zárhatja a 2027-es évet.

Varga Zoltán, Equilor, senior elemző:

A jegybank összességében nem árult el új információt, a korábbi kommunikációnak megfelelően megerősítették, hogy a szeptemberben megjelenő előrejelzések alapján döntenek majd a kamatokról. A hazai inflációs folyamatok lehetővé tették volna a kismértékben dovish kommunikációt, de az MNB óvatos maradt, így a közlemény megjelenését követően erősödni kezdett a forint.