origo Techtud

A Stonehenge-nél is ősibb építményt tártak fel Csehországban

Szerző: origo 2026. 08. 25. 1 percnyi olvasás


A Stonehenge-nél is ősibb építményt tártak fel Csehországban

Rituális célokra építhették.


Az őskori szentély a mai Chleby település területén állt. A csaknem kör alakú építmény átmérője 230 méter volt, és egy több mint 2,5 méter mély árok vette körül. A területre tizenkét, egymástól eltérő távolságra lévő bejárat vezetett. Petr Krištuf, a Nyugat-csehországi Egyetem Bölcsészettudományi Karának régésze szerint ebből az időszakból nem ismerünk ehhez hasonló, kör alakú építményt a régióban, ami már önmagában is kivételessé teszi a helyszínt – olvasható az egyetem közleményében.

Őskori szentély régészeti feltárása Chlebyben, Csehországban, egy 6500 éves rituális központ maradványaival
A csehországi Chleby területén feltárt őskori szentély régészeti ásatása. A mintegy 6500 éves rituális központ több mint ezer évvel idősebb Stonehenge-nél
Fotó: University of West Bohemia

Az őskori szentély az égi ciklusok megfigyelését szolgálhatta

A bejáratokat nem véletlenszerűen helyezték el. A régészek két fő megfigyelési pontot azonosítottak. Az egyik a Hold szélsőséges horizontális helyzeteihez igazodott, amelyek nagyjából egy 18 éves ciklus során figyelhetők meg. A másik irány a nyári napforduló napkeltéjét kötötte össze a téli napforduló napnyugtájával.

Stonehenge főtengelye szintén hasonló elrendezést mutat. A kutatócsoport legújabb megállapításai szerint az őskori földművelő közösségek számára a nyári napforduló napkeltéje a kezdetet, míg a téli napforduló napnyugtája a lezárást jelképezte. 

A szerves anyagok kormeghatározása ugyanakkor egyértelműen bizonyítja, hogy a chlebyi építmény több mint ezer évvel előzi meg Stonehenge-et.

Bikakoponyák és szarvak az árokban

A bejáratok közelében, az árokban bikakoponyákat és szarvakat tártak fel, ami megerősíti a hely rituális szerepét. Jan Turek, a Károly Egyetem régésze úgy véli, hogy ezek az állati maradványok eredetileg a területre vezető hatalmas kapukat díszíthették. A bikakultusz kiemelkedő vallási szimbólum volt a korai európai földművelő közösségek életében.

Temetkezési helyként is funkcionálhatott

Az árokból emberi csontok is előkerültek. Korábbi ásatások egy bronzkori, az Únětice-kultúrához köthető temetkezési helyet tártak fel itt. Ezen a területen mintegy 18 ember maradványaira bukkantak.

Míg Stonehenge-et később többször is újrahasznosították – és ma is gyakran hozzák összefüggésbe például a kelta druidákkal –, a Chlebyben épült szentély a vaskorra végérvényesen elveszítette eredeti jelentőségét. Az árok lassan feltöltődött, a hajdani rituális helyszín helyén pedig egy hétköznapi település alakult ki.

ad

További tartalom Önnek