– A jegybank a várakozásoknak és a korábbi kommunikációnak megfelelően mai ülésén folytatta a kamatcsökkentést – nyilatkozta Molnád Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. Jelezte: a lazításnak most is az inflációs folyamatok ágyaztak meg. 

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 25 bázisponttal 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle is 25-25 bázisponttal mérséklődött.   

Júliusban ismételten az elemzői és a jegybanki várakozások alatt, 1,2 százalékon alakult a pénzromlási ütem. Kedvező továbbá, hogy a havi átárazások is visszafogott árnyomásról árulkodnak, miközben a tavaszi hónapok forinterősödése is begyűrűzik az árakba. Kivételt ez alól csak a szolgáltatások képeznek, ahol júliusban egyszeri hatásként megjelent a banki és telekommunikációs szolgáltatókkal kötött tavalyi megállapodás kifutása. Összességében habár vannak kockázatok, illetve várhatóan gyorsul a következő hónapokban az infláció, azonban annak mértéke várakozásaink szerint év végéig a jegybanki cél alatt marad.

Mit mutat a nemzetközi környezet?

A nemzetközi környezet ellenben a hazai monetáris politika szempontjából vegyesen alakult, amely mellett kedvezőnek tekinthető, hogy a forint egy viszonylag szűk sávban, az euró ellenében 360-365 között stabilizálódott. Az iráni háború az eszkaláció irányába mozdult el, amelynek köszönhetően emelkedtek az energiaárak, és tovább fokozódott a piaci bizonytalanság. A nagy jegybankokkal (Fed, EKB) szembeni kamatvárakozások ugyan némiképp enyhültek, elsősorban a kedvezőbb amerikai inflációs adatok nyomán, ugyanakkor a piaci árazások alapján mindkét jegybank szigoríthat év végéig, ami a kamatkülönbözet szűkítésén keresztül ronthatja a forinteszközök piaci helyzetét. Azonban jelenleg még ezt a hatást a kockázati megítélés javulása ellensúlyozza.

– Az inflációs folyamatok alapján jó esély van rá, hogy a szeptemberi ülésen is folytatódik majd a kamatvágás, erre ugyan közvetlenül nem tartaz utalást a kiadott közlemény, azonban a jegybank inflációs előrejelzés, amely szerint csak 2028 első felében érheti el az áremelkedés a célt, erre enged következtetni. Azt követően ellenben arra számítunk, hogy lassul a kamatcsökkentési ciklus, kedvezőbb külső környezetet feltételezve év végéig 5,0 százalékra mérséklődhet az alapkamat mértéke, amellyel fennmarad az érdemi reálkamatszint, ami korábban is a jegybank egyik fő szempontja volt a pénzpiaci stabilitás megőrzéséhez – tette hozzá.