A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,5%-ra mérsékelte az irányadó kamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A mélyen cél alatti infláció lehetőséget nyújtott a lazítási ciklus folytatására, ugyanakkor a globális tőkepiaci hangulat - elsősorban a fejlett országok kötvénypiaci feszültségei miatt - a kamatvágás gyorsítása kockázatosnak tűnt. A mai kamatdöntés mögötti megfontolásokat a hagyományosan 15 órakor megjelenő tanácsi közleményből ismerhettük meg.

A jegybank megállapította, hogy az inflációs folyamatok a (júniusban) előrejelzett alappálya alatt alakultak, miközben a hazai eszközök kockázati felára továbbra is stabil. Ezen tényezők a monetáris politikai mozgástér fennmaradását eredményezték. A jegybank újra kiemelte, hogy az alapkamat további pályájáról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt. Mivel az inflációs pálya igen kedvező, ez alapján úgy tűnik, hogy a kamatcsökkentés folyatódását elsősorban a pénzügyi stabilitás, kiemelten a forintárfolyam stabilitása döntheti el.

A teljes közlemény így szól (a kiemelések a Portfolio-tól származnak):

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

A globális befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti geopolitikai fejlemények és a konfliktus lezárásához kötődő bizonytalanság határozzák meg. Az elmúlt hetekben a világpiaci olajárak összességében nem változtak érdemben, míg az európai gázárak emelkedtek.

Júliusban az Európai Központi Bank és a Federal Reserve nem változtatott az irányadó kamatokon. A piacok mindkét jegybank részéről némileg emelkedő kamatpályára számítanak év végéig. A japán jegybank esetében előretekintve az irányadó ráta emelése várható. A régióban a cseh és a román jegybank az irányadó kamat tartásáról döntött augusztusban. A fejlett piaci hosszú hozamok historikus összevetésben továbbra is magasak.

Az előzetes adatok alapján a hazai GDP a második negyedévben 1,7 százalékkal bővült éves összevetésben. A bruttó hazai termék növekedését a szolgáltatások és az ipar teljesítménye támogatta, míg a mezőgazdaság fékezte. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony. A makrogazdasági kilátások összességében a júniusi előrejelzéssel összhangban alakulnak, azonban az ipari termelés bővülése a korábban vártnál gyorsabb, míg a mezőgazdaság teljesítménye az aszály miatt visszafogottabb lehet.

Júliusban az infláció 1,2 százalékra mérséklődött. Az adat a várakozások, illetve a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése alatt alakult. A maginfláció 1,9 százalékra csökkent. Az élelmiszerek és az iparcikkek inflációja mérséklődött, míg a piaci szolgáltatások éves alapú árindexe emelkedett. A piaci szolgáltatások havi áremelkedése nagyrészt a banki és telekommunikációs szektor önkéntes árkorlátozások utáni átárazásához kötődött. A lakossági inflációs várakozások alacsonyabbak az év eleji értéknél. A kiskereskedelmi értékesítésekre és a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások mérséklődtek az előző hónaphoz képest. 

Az áremelkedés üteme az idei év hátralévő részében és a jövő év folyamán is a 3 százalékos jegybanki cél alatt alakul, majd 2028 első felében tér vissza a célra.

Az inflációs folyamatok a júniusban előrejelzett alappálya alatt alakultak, miközben a hazai eszközök kockázati felára továbbra is stabil. Ezen tényezők a monetáris politikai mozgástér fennmaradását eredményezték. Előretekintve a hazai kockázati megítélést a költségvetési pályára és az eurobevezetésre vonatkozó várakozások, illetve a külső piaci környezet befolyásolja leginkább.

A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 25 bázisponttal, 5,50 százalékra mérsékelte. Az O/N betéti kamat 4,50 százalékra, az O/N hitelkamat 6,50 százalékra csökkent.

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett és folyamatosan értékeli az inflációs kilátások, a globális fejlemények, valamint a hazai kockázati felár alakulását.

A pozitív reálkamat mellett a pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, ezáltal hozzájárulva az árstabilitási cél eléréséhez.

A Tanács az alapkamat további pályájáról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt.

Címlapkép forrása: Portfolio