GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 25. 77 percnyi olvasás
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot az augusztusi ülésén, így az alapkamat 5,5 százalékra mérséklődött. A döntés nem okozott érdemi piaci mozgást, mivel Varga Mihály jegybankelnök korábbi kommunikációja és a kedvező inflációs adatok egyaránt a lazítás irányába mutattak. A forint árfolyama stabil maradt, az euró 362, a dollár 310,5 forint körül mozgott a bejelentés után.
A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan értékeli az inflációs kilátások, a globális fejlemények, valamint a hazai kockázati felár alakulását. A pozitív reálkamat mellett a pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, ezáltal hozzájárulva az árstabilitási cél eléréséhez - jelezte a kamatdöntéshez fűzött indoklásában a jegybank. Az intézmény az alapkamat további pályájáról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt.
Az euró jegyzése 361,3, a dolláré 309,6 forintig csökkent az elmúlt percekben.
Délután három órakor sajtótájékoztatót tart Varga Mihály azt követően, hogy kedden újabb 25 bázisponttal 5,5%-ra csökkentette az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A jegybank elnöke várhatóan ismerteti a döntés hátterét, emellett utalást tehet az esetleges őszi folytatásra is.
A fejlett piaci devizák a hét eleji bőséges híráradat ellenére viszonylag nyugodtan nyitottak - kezdődik az ING Bank közgazdászainak keddi értékelése. A szakértők szerint
a befektetők továbbra is szoros figyelemmel követi az amerikai kötvénypiac alakulását, a hosszú lejáratú hozamok kedvező hétfői mozgása pedig némi támaszt nyújtott a zöldhasúnak.
A CNBC beszámolója szerint az amerikai pénzügyminisztérium fontolóra veheti, hogy a Fednél vezetett kincstári számláját (TGA) használja fel a hosszú lejáratú adósság-visszavásárlási műveleteinek finanszírozására. Az ING kamatpiaci elemzői szerint ugyanakkor ennek érdemi hatása korlátozott lenne, mivel lényegében csupán a finanszírozás időzítését módosítaná.
Az amerikai–kanadai kereskedelmi konfliktus eközben tovább éleződik,
miután Trump 50 százalékos vámot jelentett be a kanadai autókra és alkatrészekre január 1-jei hatállyal. A viszonylag távoli bevezetési dátum arra utal, hogy Washington óvatosan kezeli az autóipar megzavarásának kockázatát a félidős választások előtt, ugyanakkor teret hagy a tárgyalásoknak is. Az ING várakozásai szerint az USD/CAD árfolyam tovább emelkedhet, és áttörheti az 1,390-es szintet.
Iránnal kapcsolatban az Egyesült Államok átfogó szankciócsomagot léptetett életbe, és – ami a piacok szempontjából még lényegesebb – gazdasági büntetőintézkedésekkel fenyegetett meg más országokat arra az esetre, ha nem szakítják meg kapcsolataikat Teheránnal. A fő célpont Kína, így az amerikai–kínai kereskedelmi konfliktus esetleges újbóli kiéleződése az ING elemzői szerint kedvezőtlenül hatna a dollárra. Ez hasonló mintázatot követne a tavalyi folyamatokhoz, amikor a zöldhasú árfolyama szorosan korrelált ezzel a kérdéskörrel. Az amerikai–kanadai vita pedig tovább erősítheti ezt a dollárgyengítő hatást.
A makrogazdasági adatok közül az augusztusi amerikai fogyasztói bizalmi index áll a középpontban, miután júniusban és júliusban egyaránt gyenge számok érkeztek. Az ING elemzése szerint a dollár esetében a kockázatok inkább lefelé mutatnak, ám a Jackson Hole-i jegybanki konferencia előtt a hét hátralevő részében további konszolidáció várható.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa augusztusi kamatdöntő ülésén. Az alapkamat mostantól 5,5 százalék.
A döntés után a forint árfolyamában nem látszott komolyabb reakció, mivel a lazítástVarga Mihály jegybankelnök korábbi kommunikációja jól előkészítette, a kedvező inflációs adatok pedig szintén ebbe az irányba mutattak.
Az euró árfolyama továbbra is a 362-es, a dolláré a 310,5-ös szintek környékén mozog.
Újabb 25 bázisponttal 5,5%-ra csökkentette az alapkamatot kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A döntés megfelelt az előzetes várakozásoknak, az igazi izgalmak majd szeptemberben jöhetnek, amikor a jelenlegi „mini kamatcsökkentési ciklus” folytatásáról dönthet a jegybank.
Több mint egyhetes mélypontra zuhantak az olajárak, miközben Washington újabb szankcióhullámot indított Irán ellen, amit az amerikai kormányzat "gazdasági D-napnak" nevezett el. A feszült retorika ellenére a befektetők egyelőre nem áraznak be komolyabb kínálati kockázatot - jelentette a CNBC.
A Pénzügyminisztérium elkészítette a 2026-os költségvetés felülvizsgálatát, amelyet átadott a Költségvetési Tanácsnak. Kármán András pénzügyminiszter szerint az örökölt költségvetési hiány a GDP 8,3%-ára nőtt volna, amit "borzasztóan nagy" deficitnek nevezett. A Tisza-kormány a túlárazások és pazarlás megszüntetésével eddig 400 milliárd forintot takarított meg, és az év hátralévő részében további 300 milliárd forintos megtakarítást tervez. Eközben a kormány első szociális intézkedései – köztük az iskolakezdési támogatás és a vényköteles gyógyszerek áfacsökkentése – 63 milliárd forinttal rontják az egyenleget. Mindezt Kármán András pénzügyminiszter részletezte egy kedd délutáni háttérbeszélgetésen, Barabás Gyula költségvetésért felelős államtitkár és Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója jelenlétében. Kármán András miniszter a Portfolio érdeklődésére elárulta: az 500 milliárd forintos Havária Alap egy tartalék, ami a nem várt kiadások fedezésére szolgál. Majd hozzátette: ha nem lesz szükség a teljes alap felhasználására, akkor kisebb lehet a költségvetési hiány a most tervezet 7,5%-nál.
A magyar-uniós kapcsolatok mellett az Európai Unió jövője is kiemelt téma lesz a Portfolio Back to Europe konferenciáján október 6-án. Két fontos, megkerülhetetlen kérdéssel mindenképp foglalkozunk, ha Európa jövőjét akarjuk felvázolni: túlvagyunk-e a vámháborús feszültségen, illetve hogyan tudja Európa felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával? Ezekről is beszélnek majd nemzetközi előadóink.
A délelőtti erősödés után kissé korrigált az euró és a dollár jegyzése az elmúlt percekben. Előbbiért most 362,0, utóbbiért 310,5 forintot kell adni a devizapiacon.
Kína válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az Egyesült Államok kiterjeszti az Irán elleni másodlagos szankciókat a kínai vállalatokra. A figyelmeztetés különösen kényes pillanatban érkezett, alig egy hónappal a tervezett Trump–Hszi-csúcstalálkozó előtt - számolt be a Financial Times.
Az euró jegyzése már csak 361,8, a dolláré 310,1 forint.
A német gazdaság a számos kockázati tényező ellenére meglepő ellenállóképességről tesz tanúbizonyságot, hiszen az Ifo-index immár negyedik hónapja emelkedik, a növekedési kilátások pedig 2022 óta nem voltak ilyen kedvezőek - írta az ING Bank. Kedden az is kiderült, hogy 2026 második negyedévében a német gazdaság az előzetes adatoknál nagyobb, 0,3 százalékos ütemben bővült negyedéves alapon.
Az új költségvetési realitás: 7,5%-os hiánycél és 77,5%-ra emelkedő adósságráta 2026-ban. Ezekkel a fő számokkal fut neki az új kormány az idei évnek, de nem is ezek az izgalmas adatok, hiszen jól láthatóan a piac ezt már rég elfogadta: a befektetők szinte le sem reagálták a több ezer milliárd forintos hiány- és adósságnövekedést. Ami viszont sokkal érdekesebb, hogy az egyes bevételi és kiadási sorokat hogyan tervezte újra a Pénzügyminisztérium.
Mérséklődött a dollár és az euró jegyzése is az elmúlt percekben: a zöldhasú árfolyama most 311, az európai közös fizetőeszközé 362,7 forintnál jár.
A japán pénzügyminisztérium rekordnagyságú, 36,64 billió jenes (mintegy 229,9 milliárd dolláros) adósságszolgálati költséggel számol az áprilisban induló következő költségvetési évre, ami 17,1 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.
Stanley Druckenmiller milliárdos befektető, aki pályája elején mentorálta Scott Bessent jelenlegi amerikai pénzügyminisztert, nyilvánosan bírálta egykori tanítványát a kötvénypiac befolyásolására tett kísérlete miatt. A Wall Street egyik legtekintélyesebb szereplője szerint a kormányzati beavatkozás eleve kudarcra van ítélve - számolt be a Bloomberg.
Minimális elmozdulás történt csak a forint árfolyamában az elmúlt percekben: az euró jegyzése 363, a dolláré 311,4 forint környékén ingadozik.
Másfél havi csúcsa közelében kezdi a napot a forint az amerikai dollárral szemben, a kurzus 311,3 forint körül ingadozik a reggeli órákban.
Az euró árfolyama szintén stabil, most épp 362,9 forint környékén alakul a közös európai fizetőeszköz jegyzése.
A forint árfolyama ma több fontos hazai és nemzetközi eseményre is reagálhat:
Az euró-dollár árfolyam éjjel enyhén emelkedett, és 1,1668 dolláron forgott, megközelítve a múlt héten elért háromhavi csúcsot. Reggelre 1,1657-ig korrigált vissza a kurzus.
A font 0,1 százalékos erősödéssel 1,3639 dollárra drágult, ami szintén féléves csúcsának felel meg. A dollár árfolyamát a hat főbb devizával szemben mérő dollárindex minimálisan, 98,96 pontra süllyedt az ázsiai kereskedési időszakban, így az előző napi 0,16 százalékos emelkedést követően nem tudta megőrizni lendületét.
Scott Bessent pénzügyminiszter hétfőn bejelentette az Irán elleni szankciók kiterjesztését, és figyelmeztette az érintett országokat, hogy szakítsák meg üzleti kapcsolataikat Teheránnal, különben kizárhatják őket a dolláralapú pénzügyi rendszerből. Ray Attrill, a National Australia Bank devizastratégiai vezetője szerint
a bejelentés némi dollárerősödést váltott ki, mivel több piaci szereplő megelőző céllal vásárolt amerikai devizát az esetleges korlátozások előtt.
A kanadai dollár jegyzése 1,3844 körül stagnált, miután az előző kereskedési napon 0,6 százalékot gyengült azt követően, hogy a kereskedelmi tárgyalások zátonyra futásával Washington a kanadai termékekre kivetett vámok emelésével fenyegetőzött.
A japán jen kismértékben erősödött a dollárral szemben, így a jegyzés 159,21-ig süllyedt, ám ezzel együtt is elveszítette a korábbi jegybanki intervenció során szerzett nyeresége nagy részét, bár a 164 körüli több évtizedes mélypontjától továbbra is távol maradt.
Az amerikai állampapírpiac némi támaszt kapott abból az értesülésből, miszerint az amerikai kincstár a készpénztartalékainak egy részét hosszabb lejáratú kötvények visszavásárlására fordíthatja a finanszírozási költségek mérséklése érdekében. Bessent már a múlt héten meglepte a piacot azzal a bejelentéssel, hogy megduplázza a negyedéves, hosszú lejáratú kötvényvisszavásárlások méretét, miután a hozamok közel két évtizedes csúcsra ugrottak. A megkönnyebbülés ugyanakkor korlátozottnak bizonyult, a tízéves referenciahozam 4,704 százalékon, a kétéves pedig 4,246 százalékon alakult.
A piacok most kiemelten figyelnek Kevin Warsh Fed-elnök pénteki, Jackson Hole-i bemutatkozó beszédére, amelytől a hozamok közelmúltbeli megugrásával, valamint a jegybank függetlenségével kapcsolatos iránymutatást várják. Sim Moh Siong, az OCBC devizastratégája kiemelte, hogy
a Fed reakciófüggvényét és inflációs elkötelezettségét övező bizonytalanság korlátozza a dollár erősödési lehetőségét.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A magyar gazdaság növekedési problémáira nem elég új beruházásösztönző programokkal válaszolni: kiszámíthatóbb szabályozásra, alacsonyabb ipari energiaárakra és gyorsabb munkaerőpiaci alkalmazkodásra van szükség – áll a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss állásfoglalásában. A testület értékelése szerint Magyarország gazdasági vonzerejét ma már nemcsak az adók és támogatások, hanem legalább ennyire a jogbiztonság, az energiaárak és a szakember-ellátottság határozzák meg, így különösen ezen területeken lesz fontos a reformok mielőbbi megkezdése.
A Költségvetési Tanács nyilvánosságra hozta véleményét a 2026-os költségvetési törvényjavaslatról, amely 7,5 százalékos ESA-hiánnyal és 77,5 százalékra emelkedő államadósság-mutatóval számol. A háromfős testület megállapította, hogy a tervezett számok a módosított fiskális szabályok alapján megfelelnek a jogszabályoknak, ugyanakkor több kockázatra is figyelmeztetett, köztük az optimista árfolyam-feltételezésre és a GDP-előrejelzés bizonytalanságaira. A Tanács egyúttal óvatosan ugyan, de üzent az új kormánynak, a hiánycélnak ugyanis a 3%-os szinthez kellene tartania.
Napi
