GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 25. 3 percnyi olvasás
Tavasszal elkezdődött az inflációs cél felülvizsgálatával kapcsolatos munka, aminek eredményeiről ősszel számolhatunk be - mondta keddi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. Az MNB elnöke kiemelte, hogy jelenleg az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az inflációs cél, amennyiben a kormány komolyan gondolja az euróbevezetési terveit, akkor ez a jegybankra is tartogat feladatokat.
Az Európai Unióban ma Magyarországon van a legmagasabb inflációs cél, ha a kormány elkötelezett szándéka az euró bevezetése, akkor ez a monetáris politika számára is ad feladatot. Ezt a munkát kezdtük el, már vannak előkészítő anyagaink, amikor erről lesz eredmény, akkor be fogjuk jelenteni - mondja újságírói kérdésre Varga Mihály. Hozzáteszi, hogy az elmúlt hetekben több egyeztetés is volt a jegybank és a Pénzügyminisztérium között, nem csak erről a témáról, de természetesen tájékoztatni fogják a kormányt is a felülvizsgálat eredményéről.
A pozitív reálkamat mellett a pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, ezáltal hozzájárulva az árstabilitási cél eléréséhez - jelezte a kamatdöntéshez fűzött indoklásában a jegybank. Az intézmény az alapkamat további pályájáról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt.
Az alapkamat további alakulásáról a Monetáris Tanács a szeptemberi inflációs jelentés fényében hozhat majd döntést egy hónap múlva - zárja előadását Varga Mihály.
Az aszályhelyzet hatásaival kapcsolatban a szeptemberi inflációs jelentésben adunk majd előrejelzést - hangsúlyozta Varga Mihály a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban a jegybank elnöke kiemelte: az uniós források beáramlása élénkítheti a beruházásokat, ami fokozatosan jelenhet meg.
A júliusi 1,2 százalékos infláció alacsonyabb volt a jegybanki előrejelzésnél és az elemzői várakozásoknál is. Előretekintve arra számít az MNB, hogy az év hátralevő részében és 2027 egészében is a 3%-os inflációs cél alatt alakul az áremelkedési ütem - mondja Varga. Hozzáteszi, hogy az önkéntes árkorlátozások kivezetése érezhetően emelte a piaci szolgáltatások árindexét.
A hazai eszközök kockázati felárai az utóbbi hónapokban alacsonyabb szinten stabilizálódtak, a kedvező kockázati megítélés elősegíti az államadósság finanszírozását - emeli ki az elnök.
A következő hónapok folyamán kiemelten figyeljük azt, hogy a meghatározó jegybankok milyen üzemben hajtják végre a várt kamatemeléseiket - mondja Varga Mihály.
Az MNB tavasszal megkezdte az inflációs cél felülvizsgálatát, ez egy többlépcsős folyamat,
az eredményekről várhatóan ősszel fogunk beszámolni - mondja Varga Mihály.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal 5,5%-ra csökkentette az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A jegybank már a nyár elején bejelentette, hogy „mini kamatcsökkentési ciklusba” kezd, az inflációs kilátások kedvezően alakultak, így nem volt akadálya a további lazításnak.

Kérdés, hogy az aktuális döntés indoklása mellett Varga Mihály tesz-e utalást a jegybank inflációs céljának közelgő csökkentésére. Az euróbevezetés közeledtével ugyanis az MNB-nek a jelenlegi 3%-ról az EKB 2%-os céljához kellene csökkentenie célját, bár ezzel kapcsolatban eddig nagyon óvatosan nyilatkoztak.
Címlapkép forrása: Portfolio