Csökkent az idei második negyedévben azoknak a felsőoktatási hallgatóknak az aránya, akik legalább egy időre külföldön terveznek munkát vállalni, derült ki a K&H ifjúsági indexéből.

Számokban: a májusi adatfelvétel alapján a 19-29 év közötti nappali tagozatos diákok 46 százaléka mondta azt, hogy legalább egy időre külföldön szeretne munkát találni, ez az adat egy évvel korábban még 55 százalék volt.

• Ezzel párhuzamosan a válaszadóknak csak a harmada számít most arra, hogy a tanulmányai befejezése után könnyen talál munkát (általánosságban, nem kifejezetten külföldön).

Felülnézet: elkértük a K&H-tól az index historikus adatsorát, amelyből az derül ki, hogy az egyetemisták körében a külföldi munkavállalás terve 2013 vége óta negyedévről negyedévre sokszor elég hektikusan változott.

• Az arány 59 és 30 százalék között mozgott, és olykor egy negyedév alatt is elég nagyot ugrott. A legkisebb hajlandóságot 2022 harmadik negyedévében mérte a bank, míg 2024 hasonló időszakában például 57 százalékon állt az arány.
• 2014-től a mutató trendszerűen inkább csökkent, majd 2020 után inkább növekedett.

Alulnézet: a külföldi munkavállalás iránti nyitottság egyrészt nem jelenti azt, hogy minden pozitív választ adó hallgató valóban külföldre is megy dolgozni, másrészt a hosszabb távú tervekre sem utal egyértelműen, azaz nincs közvetlen összefüggésben a kivándorlással.

• A K&H az elemzésében arra utal, a külföldi munkatapasztalat iránti nyitottság a válaszok alapján inkább a szakmai fejlődés és a nemzetközi tapasztalatszerzés iránti igényt tükrözi, mintsem a tanulmányokkal való elégedetlenséget.
• A diákok 61 százaléka érzi úgy, hogy azt tanulja, ami valóban érdekli.