Második győzelmét könyvelhette el a bajnokságban a Paksi FC, az Újpest FC elleni 2–0-s siker egyik főszereplője Lapu Andor volt. A 21 esztendős szélső alapvonaltól alapvonalig robotolt a bal szélen, a 21. percben Balogh Balázs szöglete után gólpasszt adott Windecker Józsefnek, majd a második hazai találatban is „vastagon” benne volt, hiszen remek megindulás után adott kulcspasszt Papp Kristófnak. Nem biztos, hogy sokan tudják róla, annak idején Újpesten nevelkedett, végigjárta az UTE korosztályos csapatait – ilyen megközelítésből nézve volt némi pikantériája a pénteki jó teljesítményének.

„Hatalmas élmény volt végre győztes meccsen is pályára lépni… – mondta csapata hétfői edzése után Lapu Andor, aki a negyedik tétmeccsét játszotta a jelenlegi idényben a Paksban, és először örülhetett győzelemnek. – Minden csapattársa­mon éreztem, hogy nagyon koncentrált, végig küzdöttünk egymásért, ha valaki hibázott, azonnal érkezett a segítség. Készültünk arra, az Újpest nem feltétlenül védekezik jól a kis szögleteknél, így amikor Balogh Balázs megjátszott, ott volt a fejemben, ha jól adom be a labdát a kapu elé, a tömörülésben valamelyik csapattársam akár be is találhat. Egyébként inkább laposan, legfeljebb félmagasan akartam középre tekerni, aztán amikor Windecker József megszerezte a vezetést, felemelő érzés volt azzal szembesülnöm, hogy gólpasszal tudtam segíteni. Ami a második gólunkat illeti, a játékhelyzet adta, hogy meginduljak befelé, minden ösztönből jött, nem a sablont követtem, meg tudtam játszani Papp Kristófot, aki szenzációsan ugratta ki Szalai Józsefet, ő csinált egy cselt, majd tökéletesen fejezte be a támadást. Miután az előző három bajnoki nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, mindenképpen otthon akartuk tartani a három pontot: sikerült, de dolgozni kell tovább! Persze a győzelem jót tett a lelkeknek, így azért egészen más lesz a hétvégén elutazni Nyíregyházára!”

Lapu Andor tehát az utánpótláséveit Újpesten töltötte, hogy aztán 17 évesen a III. Ker. TVE-ben tegye meg az első lépéseket a felnőttfutballban. A rendszeres játéklehetőségnek köszönhetően sokat fejlődött, két és fél évvel ezelőtt Paksra került, egy évet játszott a klub második csapatában, majd kölcsönben előbb a Tatabányát, aztán a Budafokot erősítette – immár az NB II-ben. A nyári felkészülést Pakson csinálta végig, és teljesítményével meggyőzte Bognár György vezetőedzőt, hiszen nem adták újra kölcsön, és nem is az NB III-as együttesnél veszik számításba, hanem az első csapatnál. Mondjuk, arra sokan felkapták a fejüket, amikor a korábbi 50 szeres válogatott labdarúgó július 30-án, a Panathinaikosz elleni idegenbeli Konferencialiga-selejtezőn a kezdő tizenegybe jelölte, ám teljesítményével akkor és azóta is igazolja, megérett a bizalomra.

„Az általános iskolában is futballoztam, volt heti két edzésünk, és az akkori edzőm segítségével kerültem Újpestre, szóval meglehetősen későn kezdtem egyesületi szinten játszani… – ment vissza az időben Lapu Andor. – Tizenhét éves koromig ott voltam, aztán az edzőnk, Erős Károly azt mondta, úgy tudok előre lépni, ha fiatalon lehetőleg már a felnőttek között játszom. Elmentem próbajátékra a III. Kerülethez, megfeleltem, és bár nem könnyű az utánpótlásból a felnőttfutballba integrálódni, sok játéklehetőséget kaptam, rengeteg tapasztalatot szereztem. Hogy miként kerültem Paksra? Már vége volt az őszi idénynek az NB III-ban, de az U19-es csapatunknak volt még bajnokija, visszajátszottam, és éppen a Paks volt az ellenfél. Jól ment a játék, nyertünk, gólt szereztem, és nem sokkal később már érdeklődtek utánam, majd le is igazoltak. Örömmel jöttem, hiszen szerettem volna szintet lépni, meg akartam mutatni, ezt a lépcsőfokot is képes vagyok megugrani! Új helyzetbe kerültem, először laktam egyedül, az NB III-as csapatban futballoztam, majd jött másfél idény kölcsönjáték az NB II-ben. Sajnos a Tatabányával és a Budafokkal sem szerepeltünk jól, de megtapasztaltam, miként lehet kezelni az ilyen helyzetet, és ez is hozzájárult a fejlődésemhez. Nyáron az volt a fő célom, hogy sok munka legyen bennem és jól érezzem magam a pályán: korábban nem voltam ennyire felszabadult, és ez látszik is a játékomon. Az a pillanat örökre megmarad bennem, amikor megtudtam, Athénban kezdek a Panathinaikosz elleni Konferencia­liga-selejtezőn, hatalmas élmény volt egy ilyen patinás klub ellen, csaknem huszonötezer szurkoló előtt futballozni! Aztán néhány nappal később Zalaegerszegen bemutatkozhattam az NB I-ben – egy álom vált ezzel valóra. Rengeteg jó dolog történt mostanában velem, de ugyanúgy dolgozom, mint korábban, a lehető legtöbbet akarom segíteni a csapatot. Ha ez góllal, gólpasszal sikerül, az külön öröm, ám a lényeg, hogy a Paks minél jobban szerepeljen.”