GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 25. 2 percnyi olvasás
A visszafogottabb 25 bázispontos vágást most elsősorban a nemzetközi pénzügyi környezet indokolhatta.
Újabb 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A döntés nem igazán lephetett meg senkit, hiszen továbbra is nagyon visszafogott az árnyomás, az pedig újabb érvet adhatott a monetáris lazításához, hogy júliusban 1,2 százalékra mérséklődött az infláció, ami a jegybank korábbi várakozásainál is kedvezőbben alakult. Noha a hazai makrogazdasági környezet önmagában lehetőséget teremtene a kamatcsökkentés folytatására, ám több olyan tényező is van, melyek ezzel ellentétes irányt kényszeríthetnek ki szeptembertől.

Az elmúlt hónap adatai alapján a nyárra várt átmeneti inflációs emelkedés egyelőre elmaradt. Az árak növekedési üteme júliusban 1,2 százalékra lassult, vagyis továbbra is jelentősen a jegybanki cél alatt alakult. A nyári inflációs adatok ráadásul kedvezőbbek lettek az MNB előrejelzésénél is.
Ez a monetáris politika szempontjából fontos mozgásteret biztosít. Az inflációs célkövetés logikája alapján a tartósan alacsony árnyomás lehetőséget adhat az alapkamat további mérséklésére. A piacon ezért az is felmerült, hogy a jegybank a vártnál nagyobb lépéssel reagál a kedvező inflációs környezetre.
Ezért egy 50 bázispontos kamatvágás lehetősége is megjelent a várakozások között, az elemzői előrejelzések azonban ennek a szcenáriót kisebb valószínűséggel prognosztizálták. A visszafogottabb lépést elsősorban a nemzetközi pénzügyi környezet, illetve az aszály és a paksi atomerőmű kiesése nyomán megemelkedő állami kiadások indokolhatták a jegybank részéről.
Figyelmeztető jel azonban, hogy az elmúlt hetekben érezhetően romlott a befektetői hangulat. A közel-keleti háború fejleményei magasan tartják az olajárat, ami újra erősítheti az energiaárakon keresztül jelentkező inflációs kockázatokat.
A nemzetközi kötvénypiacokon közben jelentős hozamemelkedés bontakozott ki;
egyre növeli a befektetők aggodalmait. Ugyanakkor, ha a tengerentúli állampapírhozamok emelkednek, az a globális pénzügyi kondíciókat is jelentősen ronthatja.
Magyarország szempontjából ez azért lényeges, mert a hazai kamatpolitika alakításakor az infláció mellett a forint árfolyamának és a pénzügyi stabilitásnak is komoly szerepe van. Noha egy kedvező hazai inflációs környezet önmagában könnyebbé teszi a kamatcsökkentést, ám a nemzetközi hozamkörnyezet egyre inkább óvatosságra int.
A következő kamatdöntés legfontosabb kérdései, hogy az MNB mekkora súlyt ad a kedvező hazai inflációs folyamatoknak, mekkora kockázatot lát a nemzetközi piacok romló hangulatában, mekkora lesz a hatása az aszályos nyárnak és a paksi atomerőmű kiesésének a villamos-energiatermelésből a nemzetgazdaság teljesítményére, illetve mekkora bizalmat szavaz a jegybank a kormány módosított költségvetésének.