GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 25. 3 percnyi olvasás
Pedig így is nehéz fenntartani a törékeny fegyverszünetet.
Peking figyelmeztette Washingtont, hogy megtorló intézkedéseket hozhat, ha az Egyesült Államok jelentősen kiterjeszti az Iránnal szembeni új másodlagos szankcióit kínai vállalatokra. Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent által hétfőn bejelentett intézkedések már érintenek hongkongi és szárazföldi kínai cégeket, a nagy kínai pénzintézeteket azonban egyelőre nem vették célba – írja a Financial Times.
Egy komolyabb amerikai szankciós offenzíva Kínával szemben könnyen felrobbanthatná a két ország amúgy is feszült kapcsolatát, különösen most, mindössze egy hónappal Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök tervezett washingtoni találkozója előtt. A csúcstalálkozót a világgazdaság szempontjából is fontosnak tartják: a két vezető várhatóan arról is tárgyal majd, hogy meghosszabbítsák az egy évre szóló fegyverszünetet a kereskedelmi háborúban, amelyről októberben állapodtak meg, és amelyet Trump májusi, Pekingben tett barátságos látogatása erősített meg.
A kínai külügyminisztérium kedden egyértelmű üzenetet küldött Washingtonnak. Egy szóvivő az amerikai Irán elleni másodlagos szankciókkal kapcsolatban kijelentette:
„Kína minden szükséges intézkedést megtesz jogainak és érdekeinek határozott védelmében.”
Peking már többször világossá tette, hogy ellenzi az olyan egyoldalú szankciókat, amelyeknek szerinte nincs alapjuk a nemzetközi jogban, és amelyek mögött nem áll az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása. A kínai vezetés szerint most elsősorban a helyzet enyhítésére és arra van szükség, hogy a felek minél hamarabb visszatérjenek a párbeszédhez és a tárgyalásokhoz.
Miközben a nagy kínai állami olajfinomítók többnyire betartják az iráni nyersolajra vonatkozó amerikai szankciókat, a kisebb, magántulajdonú finomítók – az úgynevezett „teapot” finomítók – továbbra is vásárolnak és dolgoznak fel iráni olajat. Az Egyesült Államok az év elején több ilyen finomítót is szankcionált, Peking azonban arra utasította a kínai vállalatokat, hogy ne működjenek együtt az amerikai intézkedésekkel.
Kína az elmúlt években egyre határozottabb ellenszankciós rendszert épített ki. Ez lehetővé teszi, hogy ellenintézkedéseket hozzon olyan külföldi magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben, amelyek külföldi korlátozásokkal segítik a kínai vállalatok vagy ellátási láncok sújtását.
Ha az Egyesült Államok agresszívan kiterjesztené az Iránnal szembeni másodlagos szankciókat kínai vállalatokra, az könnyen kínai megtorláshoz vezethetne. Peking tavaly már megmutatta, milyen erős gazdasági eszközök vannak a kezében, amikor a csúcstechnológiai ipar számára nélkülözhetetlen kritikus ásványkincsek feletti ellenőrzését felhasználva komoly nyomást tudott gyakorolni az amerikai gyártásra. Egyelőre azonban Pekingben sem tudják, hogy Washington valóban kész-e ilyen messzire menni.
„Meg kell várnunk, hogy ez csak blöff, vagy az Egyesült Államok komolyan fontolgatja a Kína elleni másodlagos szankciókat” – mondta Wang Dong, a Pekingi Egyetem vezető kutatója. Szerinte ha Washington valóban szankciókat vezetne be kínai vállalatok ellen, Kína természetesen megvédené nemzeti érdekeit. Wang úgy látja, hogy az Egyesült Államok saját kudarcáért próbálja másokra hárítani a felelősséget, és Kínát okolja a kialakult helyzetért.
Más kínai szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy Pekingnek valójában nem érdeke elmélyíteni az amerikai-iráni konfliktust. Zhu Feng, a Nanjingi Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatója szerint Kína a háttérben kifejezetten érdekelt abban, hogy a háborúzó felek megoldást találjanak a konfliktusra.
A stratégiai jelentőségű tengeri útvonalon kialakult tartós hajózási korlátozások már most is komoly nyomást gyakorolnak a világgazdaságra. Kína számára ez különösen érzékeny kérdés, hiszen olajimportjának jelentős része a Közel-Keletről érkezik.
Igaz, Kína nem elsősorban Irántól vásárolja a térségből származó olajat, a legfontosabb beszállítói
A Hormuzi-szoros körüli válság elhúzódása ezért Peking számára is egyre veszélyesebb lenne.
„Kínai szempontból nem akarunk belekeveredni az amerikai-iráni konfliktusba” – mondta Zhu. Ugyanakkor Peking azt is pontosan látja, hogy ha a Hormuzi-szoros problémája tartósan fennmarad, az Kína számára is komoly veszélyt jelent.
A kínai vezetés az elmúlt napokban több diplomáciai csatornán is a feszültség enyhítését próbálta ösztönözni. Hszi Csin-ping találkozott II. Abdalláh jordániai királlyal, miközben Vang Ji kínai külügyminiszter kuvaiti kollégájával tárgyalt. Mindkét megbeszélésen szóba került Irán és a gázai háború.
„Kína üzenete Teheránnak nagyon világos: azt szeretnénk, ha a béketárgyalások folytatódnának”
– mondta Zhu.
Peking tehát egyszerre két, egymással nehezen összeegyeztethető célt próbál követni. Nem akarja, hogy az Egyesült Államok az iráni szankciókon keresztül kínai vállalatokat kényszerítsen visszavonulásra, és kész megvédeni saját gazdasági érdekeit. Ugyanakkor az sem érdeke, hogy az amerikai-iráni konfliktus tovább eszkalálódjon, és ezzel a Hormuzi-szoroson keresztül a kínai gazdaság energiaellátását is veszélybe sodorja.
A következő hetekben ezért az lesz a döntő kérdés, hogy Washington meddig hajlandó elmenni az iráni szankciók kiterjesztésében. Ha az amerikai nyomás Kínát is komolyabb mértékben célba venné, az újabb frontot nyithatna a két nagyhatalom között – éppen akkor, amikor Trump és Hszi találkozója kulcsfontosságú lehet az amerikai-kínai kereskedelmi háború újabb fegyverszünetének meghosszabbításában.
Napi