BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 25. 6 percnyi olvasás
A leginkább AI-nak kitett munkák között vannak a programozók, a jogászok és a mérnökök is, az viszont egyáltalán nem igaz, hogy a mesterséges intelligencia tömegek munkáját veszi el. Sokkal inkább átalakul, egyes helyzetekben pedig felértékelődik az ember szerepe. Arra is mindig szükség lesz, hogy a kapott válaszokat valaki ellenőrizze, az egyes AI-modellek erőssége más-más területen rejlik, a sorrend pedig eltér, attól függően, hogy az ingyenes és fizetős verziókról van-e szó.
Az Anthropic munkaerőpiaci kutatásából készült grafikon szerint hét foglalkozási területen az állásfeladatok több mint nyolcvan százaléka gyorsítható. Az informatika és matematika, az üzlet és pénzügy, az adminisztráció, a menedzsment, a jog, a média, valamint az építészet és mérnöki munka is itt szerepel. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy az ilyen munkakörökben dolgozók négyötödére már ne lenne szükség – írta a kutatást idézve, illetve azt kommentálva Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. Van viszont egy korai figyelmeztetés: a 22–25 évesek belépése a magas AI-kitettségű amerikai foglalkozásokba a kutatás szerint már lassulhat. A kutatás egy fontos megállapítása, hogy az AI nem veszi el ugyan a munkát, de az ember szerepe átértékelődik.
Az Indamedia idén negyedszer szervezi meg az AI Summitot, Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját szeptember 7-én és 8-án a Városligetben!
Informatika: a kódolás, tesztelés, dokumentálás és hibakeresés digitalizált és könnyen ellenőrizhető. Nem véletlen, hogy a programozó az Anthropic egyik leginkább lefedett konkrét foglalkozása. Ami felértékelődik az például a rendszerarchitektúra-tervezés, a kiberbiztonság, valamint az adatbázisok és az üzleti követelmények megértése.
Ami a pénzügyet illeti, az AI pillanatok alatt összegez beszámolókat, készít első modelleket és elemez adatokat. De a döntés az embernél marad, arra mindig szükség lesz, hogy valaki értse is a modelleket, adatokat.
Talán az adminisztráció területén a leggyengébb a védőfal. E-mail, adatbevitel, időpontfoglalás, jegyzőkönyv, rutin dokumentumok egyaránt azok a feladatok, amelyek automatizálhatók. A menekülőút: CRM/ERP, Excel–Power Query, workflowtervezés, projektkoordináció és egy konkrét üzleti terület mély ismerete jelenti.
Ha a menedzsmentet nézzük, riportot és prezentációt már könnyű generálni. Konfliktust rendezni, rossz hírrel kiállni egy csapat elé vagy bizonytalanságban döntést vállalni sokkal kevésbé. Ezekben az ember szerepe megkerülhetetlen marad.
Ami a jogot illeti, a kutatás, szerződés-összevetés és első dokumentumtervezet automatizálható. Az ügyfélinterjú, tárgyalás, perstratégia és felelősség viszont már aligha. A jó irány ezért a mély specializáció, például az adatvédelem, az AI-jog, a versenyjog-perspektivikus területek, plusz forrásellenőrzés és bizonyítási stratégia – jegyezte meg Sebestyén Géza.
A média és kreatív munka területén a generikus kép, szöveg és videó egyre olcsóbb. Az egyedi koncepció viszont már nem: a riporteri forrásépítés, narratíva nem váltható ki mesterséges intelligenciával.
Mérnökök és építészek: a CAD/BIM, specifikáció, dokumentáció és számítás automatizálható, de az épületnek végül állnia kell. A fizikai világ itt erős védőfal. Például a szabványismeret, helyszíni problémamegoldás és kivitelezhetőségi gondolkodás ezért különösen értékes lehet.
A közös minta világos, az ember szerepe a problémamegoldásban, az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, a döntések meghozatalában, konfliktuskezelésben rejlik. Az információ előállítása olcsóbb lesz. A jó döntés viszont nem, és tudni kell azt is, mikor téved a mesterséges intelligencia, merthogy erre is találni példát.
Sebestyén Géza egy másik posztjában pont egy ilyenre mutat rá. Egy mesterséges intelligencia által generált térkép szerint a szlovákok is forintot használnak, egy fiktív balti állam dán koronát (miközben a dánok eurót), a beloruszok pedig japán jent.
Tesztünk alapján műszaki kérdésekben is érdemes fenntartással kezelni a kapott válaszokat. Ugyanazon modell ingyenes és fizetős verziója eltérő választ adott ugyanarra a kérdésre, azt állítva, hogy a másik verzió téved. Amikor munkatársunk forrásmegjelölést kért, a válaszból kiderült, hogy az előírás változatlan, az AI tévedett, és a másik verziója állított valósat, miszerint a szabvány változatlan maradt.
De a tudás korlátait is érdemes belátással kezelni, hiszen az eltérő modellek más-más funkcióban erősek, és a sorrend könnyen változik akkor, ha ugyanazon modell ingyenes vagy fizetős verzióját használjuk. Amíg az egyik modell kiváló a műszaki jellegű kérdések megválaszolásában és több száz oldalas dokumentumok összefoglalásában, addig a másik pont a nyelvi készségekben erős: lexikonszerűen magyaráz vagy éppen érvel, és válaszok vagy épp hivatalos levelek megfogalmazásában jó. Egy harmadik modell pedig szinte teljesen kiváltja a Google-kereséseket. És minden esetben érdemes pontosan, mondatokban fogalmazni, adott esetben pedig jelezni, milyen jellegű választ várunk, valamint forrásmegjelölést kérni.
A témában az AI Summit 2026-on is hallhat izgalmas és hasznos előadásokat!
Napi