– Ha egy klub valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, az fegyelmi vétséget von maga után. Eljárást kezdeményezünk az MKSZ etikai és fegyelmi bizottságánál, amely további – akár a kézilabda berkein is túlmutató – intézkedéseket tehet. A Dunaújváros és a Mosonmagyaróvár küldött be valótlan tartalmú nyilatkozatot, esetükben első fokon elutasítás történt, és fegyelmi eljárást kezdeményeztem, amely jelenleg is folyamatban van – mondta Sveda.

A Mosonmagyaróvár másodfokon megkapta a licencet az élvonalra, és végül azt is sikerült elérnie, hogy hazai mérkőzéseit továbbra is az óvári UFM Arénában játssza. A sereghajtóként kiesett Dunaújváros nem kapott licencet, és az NB I/B-s indulás lehetőségével sem élt, helyette a harmadosztályban (NB II) szerepel majd.

Sveda hozzátette, a közelmúltban több sportszervezet esetében is megtörtént az, hogy játékosok jelezték, nem kapták meg a munkabérüket. Megjegyezte: sok esetben már az első hónap után jelzik ezt, ilyenkor az MKSZ illetékesei azonnal közlik a sportszervezettel, hogy egy vagy több játékos részéről megkeresés érkezett az elmaradt bérkifizetés miatt.

Hangsúlyozta, az MKSZ klublicenc szabályzatának egyik célja, hogy folyamatosan ellenőrizzék, átvilágítsák a sportszervezeteket, a másik pedig, hogy védjék a sportág egészét. Emlékeztetett, hogy az elmúlt években két olyan női klub is csődbe ment – a norvég Vipers Kristiansand és a német HB Ludwigsburg –, amely közvetlenül előtte a Bajnokok Ligája négyes döntőjében szerepelt, és egy olyan is – a francia Neptunes de Nantes –, amely az Európa Ligában volt elődöntős.

Komoly gondok

– Azt tudni kell, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzet nem a legbizalomgerjesztőbb a sport egészét tekintve, és értelemszerűen a kézilabdában sem. Az MKSZ éppen ezért mindent megtesz olyan központi támogatásokkal és segítségnyújtásokkal, amelyek a sportszervezeteket segíthetik – fogalmazott.

(MTI)