A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntő ülésének várható eredménye nem tartogat nagy meglepetést, hiszen szinte mindenki biztosra veszi, hogy tovább folytatódhat az alapkamat csökkentése. Ugyanakkor Piotr Kalisz és Arkadiusz Trzciolek, a Citi elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy az államháztartási hiány magas szintje miatt Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciakritériumokat csak a 2030-as évek közepére teljesítheti. Ez, és hogy Európában jelenleg az alapkamatok a magyarral ellentétes irányba mozognak, elképzelhetővé teszi, hogy hamarosan véget érhet hazánkban is a kamatcsökkentési ciklus. 

A kamatcsökkentés és a magas államháztartási hiány veszélyes elegyet alkothat

A Citi közgazdászai szerint az elemzők többsége egyelőre a 2027-es költségvetés részleteire vár. Az augusztus végéig parlament elé kerülő büdzsé komoly kihívást jelenthet, különösen annak fényében, hogy a kormány továbbra is fenntartja az euró 2030-as bevezetésére vonatkozó célját – vélik.

A jelenlegi költségvetési pálya alapján a bank elemzői kevésbé derűlátók azzal kapcsolatban, hogy Magyarország ilyen rövid idő alatt teljesíteni tudja az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételt. Megítélésük szerint a 2030-as céldátum helyett a 2030-as évek közepe tűnik reálisabb időpontnak.

Ugyanakkor a költségvetési politika és az MNB kamatpolitikája közötti kapcsolat különösen fontos lehet az euróhoz vezető úton. Az alapkamat csökkentése kedvezőbb finanszírozási feltételeket teremt, miközben a 7,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány jelentős állami finanszírozási igényt tart fenn, így a két folyamat együtt növelheti a piaci kockázatokat.

Ha a magas deficit miatt emelkedik az állampapírpiaci kockázati prémium, az a forint árfolyamára is nyomást helyezhet. Egy gyengébb forint pedig ismét erősítheti az importált inflációt, ami óvatosságra kényszerítheti a jegybankot. Így a költségvetési lazítás végső soron az MNB kamatcsökkentési mozgásterét is szűkítheti.

Ez az eurókonvergencia szempontjából különösen kellemetlen helyzetet teremthet. Az euró bevezetéséhez Magyarországnak 

• az árstabilitásra, 
• a költségvetési hiányra, 
• az államadósságra, 
• a hosszú távú kamatokra 
• és az árfolyam stabilitására 

vonatkozó követelményeknek is meg kell felelnie. A tartósan magas deficit ezért egyszerre jelenthet költségvetési és monetáris politikai problémát is.

Ezzel egybecseng a Citi értékelése is, mely szerint a költségvetés alkalmazkodási üteme kulcskérdés lesz a következő években. A 2030-as eurócélt a kormány továbbra is napirenden tartja, a jelenlegi pálya alapján sokkal reálisabbnak tűnik az a szcenárió, mely szerint a 2030-as évek közepén teljesülhetnek az euró bevezetéséhez szükséges feltételek Magyarországon.