Fontos állomásához érkezett az idei költségvetés: a Pénzügyminisztérium megalkotta az erről szóló törvénymódosítást, azt átadta a Költségvetési Tanácsnak, hétfőn közzétett egy közleményt, majd kedd délután a József Nádor téren tartottak sajtótájékoztatót.

Elkészült a költségvetés felülvizsgálata, ilyen gyakorlatra évek óta nem volt példa, az előző kormány fiskális politikájára nem volt ez jellemző - kezdte a beszélgetést a pénzügyminiszter. Mi ezt egy fontos lépésnek gondoljuk, mert jelezni akarjuk:

új fejezetet nyitott a Tisza-kormány a költségvetés átláthatóságában - húzta alá.

A valósághoz igazítjuk a költségvetés számait. Ezzel a közvélemény és a piac felé is sokkal átláthatóbbak vagyunk, valamint a parlamenti vitában is meg kell védeni ezeket a számokat. Mindezen túlmenően a Költségvetési Tanács is megkapja a tervezetet, amiről véleményt mond - folytatta a miniszter, majd levezette tételesen, hogy a 2026-re tervezett 7,5%-os GDP-arányos hiánycél miként jön ki.

1. A valódi költségvetési örökség jelentős terhet jelent a minisztérium szerint: a GDP 8,3%-ára nőtt volna az éves hiány idén. Kármán András ezt "borzasztóan nagy" deficitnek nevezte.
2. Az EU megállapodás és a kormány első intézkedései 0,8%ponttal javítja az egyenleget.
3. Az örökölt krízishelyzetre jelentős forrásokat kell biztosítani, ezért hozta létre a kormány az 500 milliárd forintos Havária Alapot.
4. A túlárazás és a pazarlás megszűntetésánek már most konkrét eredményei vannak a PM szerint: 400 milliárd forint eddig (kiadásmegfogás és a meglévő szerződések felülvizsgálata, pazarló kiadások leállítása, egyes beruházások költségének újratárgyalásával érte el ezt a kormány, további döntések hatásai a parlament részéről) és + 300 milliárd forint az év hátralévő részében.
5. Az új kormány első szociális intézkedései közben 63 milliárd forinttal rontják a költségvetés egyenlegét idén. Ide sorolható az iskolakezdési támogatás, a vényköteles gyógyszerek áfacsökkentése, tűzifa ÁFA-csökkentés és a tűzifakeret-duplázás.

A PM prezentációjából kiderült: a 3. + 4. + 5. intézkedés együttes hatása közel egyenlegsemleges az alacsony ÁFA-bevételeket is figyelembe véve.

Azért fontosak az új kormány lépései, mert a külső helyzet nem lett könnyebb - jelezte a miniszter, utalt ezzel az energiahelyzetre, ami a Duna vízállásából következik, valamint a nemzetközi energiapiaci környezetre. Ezért van szükség a költségvetés kiigazítására, így például a Havári Alap megalkotására.

Az új makropálya

A GDP 0,4%-ával növelte meg a hiányt a rosszabb makrogazdasági pálya idén - ismertette Barabás Gyula államtitkár, aki ugyanakkor megemlítette: már látnak kedvező fordulatokat a gazdaságban.

A Rosco az államháztartáson belüli entitás, a befizetéskor nem történik hiánynövekedés, csak amikor kifizet a cég. A többi esetben fordítva van, amikor az állam ide befizet, akkor azok növelik a hiányt - magyarázta.

Hangsúlyizta: a következő hónapok hiányának alakulására jelentős hatást gyakorolnak a tételek. Összesen 6,1 milliárd eurónyi befizetés, 2100 milliárd forint megjelenik az augusztusi hiányban. Ez majd decemberben fog csökkenni, amikor beérkeznek ezek az uniós források a magyar költségvetésbe. Erről részletesen itt írtunk:

Jelentős kiléngéseket fognak okozni ezek az RRF-hez kapcsolódó tételek - jelezte az államtitkár.

Ezért jön az új Havária Alap

Az örökség nemcsak a magas költségvetési hiányt jelenti, hanem az előző kormány által elmulasztott infrastrukturális beruházások miatt kialakult válság kezelése is, vagyis ezek hatása - magyarázta az államtitkár. Itt külön kiemelte az aszály-, klíma- és energiakrízist.

Az 500 milliárd forintos új Havária Alap felállítását több tényező indokolja a PM szerint:

• rendkívüli aszály, vízhiány, mezőgazdasági és energetikai következményei,
• energiakrízis: Pals leállása 50-95 milliárd forinttal terhelheti a költségvetést.

A takarékos gazdálkodás jelei

Barabás Gyula tételesen sorolta, hogy miként jön össze a 400 milliárd forintos megtakarítás

• túlárazás letörése: 88 milliárd forint,
• pazarlás megszüntetése: 57 milliárd forint,
• állam saját működése: 41 milliárd forint,
• beruházási és honvédelmi kiadások: 217 milliárd forint.

A legnagyobb takarékossági lehetőséget az IT-szolgáltatások igénybevételénél látjuk - jelezte a költségvetésért felelős államtitkár. Említett egy havi konkrét tételt a MÁK esetében: a havi 110 millió forintos üzemeltetési IT-költséget a tendereztetés után 70 millió forintra faragta le a minisztéruim.

Voltak olyan tételek, amelyek az előző kormány politikai céljaiból valósultak meg, és ezeket is el lehet hagyni - utalt Barabás Gyula az NKA-pénzekre.

Jelezte azt is, hogy várakozásaik szerint a gondos gazdálkodás az idei év hátralévő részében is folytatható. A politikailag motivált túlköltéseket képesek vagyunk megakadályozni - tette hozzá az államtitkár.

Felmentést adott magának a kormány

Barabás Gyula arról is beszélt, hogy az adósságszabály mentesítő záradékának módosítását a több éve tartó gazdasági stagnálás tette szükségessé.

Kitért arra az államtitkár, hogy a Költségvetési Tanács ezt a fiskális szabálymódosítást alapvetően rendben találta.

Erről részletesen külön cikkünkben írtunk:

Mi folyik az állampapírpiacon?

Miközben a fejlett világban évtizedek óta nem látott rekordmagas szintre emelkedtek a hozamok, addig Magyarországon nem ez a helyzet - vette át a szót Tardos Gergely, az ÁKK vezérigazgatója, aki kiemelte: az eddigi idei hozamcsökkenés itt maradt velünk a magyar állampapírpiacon, a nemzetközi kedvezőtlen folyamatok ellenére.

A fejlett kötvénypiaci hozamok emelkedéséről és azok következményeiről ezekben a cikkeinkben írtunk:

A lengyelekhez képesti magyar hozamfelár továb javult - jegyezte meg Tardos Gergely.

Az ÁKK lekövette a kötvénypiaci hozamesést a lakossági állampapírok árazásában is. A teljes éves cél is megvalósult már ebben a szegmensben az értékesítés tekintetében - tette hozzá az ÁKK vezérigazgatója, aki elismerte: a bruttó értékesítésben volt egy csökkenés. Ezt a szezonalitás okozta és az, hogy nyáron az érintett lakossági réteg nem a megtakarításainak menedzselésével foglalkozik. A nettó értékesítés számai erősek - értékelte a helyzetet.

Tardos Gergely arról is beszélt, hogy a nyári költségvetési többletnek, az erős intézményi és lakossági keresletnek, valamint a devizakötvény-kibocsátásnak köszönhetően a kincstári likviditás történelmi csúcsra emelkedett (5513 milliárd forint).

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi