A Brent jegyzései ma 2,5 százalékot estek, az amerikai WTI nyersolaj ára 3,2 százalékkal csökkent. Az Egyesült Államok az elmúlt napokban jelentősen fokozta a Teheránra nehezedő gazdasági nyomást, és újabb szankciócsomagot jelentett be Irán, valamint a vele továbbra is kereskedő közvetítők ellen.

Scott Bessent pénzügyminiszter hétfőn a valaha indított legnagyobb pénzügyi offenzívaként jellemezte a kezdeményezést.

Pete Hegseth védelmi miniszter emellett jelezte, hogy egy újabb közel-keleti amerikai katonai fellépés sem zárható ki. Kiemelte, hogy ha fegyveres csapásokra van szükség, bevetik azokat, hozzátéve, hogy bár jelenleg a gazdasági nyomásgyakorlás a leghatékonyabb eszköz, semmilyen katonai opciót nem zárnak ki a Hormuzi-szoros térségében vagy Irán környezetében.

Teherán válaszul közölte, hogy felkészült a szankciók elviselésére. Ali Madanizadeh iráni gazdasági miniszter az állami televízióban kijelentette, hogy a kormánynak kétéves terve van a helyzet kezelésére, és megvannak a megfelelő eszközeik a reagálásra.

Irán egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, Kína reagált a legélesebben a fejleményekre. Az új szankciós tervek értelmében Peking is következményekkel szembesülhet, ha továbbra is iráni olajat vásárol. Lin Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője kedden leszögezte, hogy Peking "minden szükséges lépést megtesz jogai és érdekei védelmében." Kína álláspontja szerint a nemzetközi jogi alapot nélkülöző egyoldalú szankciók és a maximális nyomásgyakorlás politikája nem jelent megoldást, az Iránnal folytatott kínai együttműködés pedig a nemzetközi jog keretein belül zajlik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.