GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 25. 2 percnyi olvasás
Pünkösdi királyságnak bizonyulhat a forint erősödése is?
Magyarország csak a 2030-as évek közepére teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, miután a kormány a bruttó hazai termék 7,5 százalékára emelte az idei költségvetési hiánycélt – írták a Citi közgazdászai a Bloomberg által ismertetett elemzésükben.
Piotr Kalisz és Arkadiusz Trzciolek szerint a kormány által bemutatott 2026-os költségvetési pálya reálisnak tűnik, a 2027-es büdzsé részletei azonban még komoly kihívásokat tartogathatnak. Különösen azért, mert a kabinet továbbra is kitart amellett, hogy Magyarország 2030-ig teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. A Citi elemzői ezt túlságosan derűlátó vállalásnak tartják. Úgy vélik,
valamennyi konvergenciafeltétel teljesítésére sokkal reálisabb időpont lehet a 2030-as évek közepe.
A frissen módosított költségvetési pálya alapján az idei deficit a GDP 7,5 százaléka lehet. Ez ugyan alacsonyabb annál a 8,3 százalékos hiánynál, amely a Pénzügyminisztérium számításai szerint újabb intézkedések nélkül kialakulna, de még mindig messze van az euró bevezetéséhez előírt háromszázalékos határtól.
Még látványosabb az eltérés az államadósságnál. A kormány közlése szerint a GDP-arányos ráta a tavalyi 74,6 százalékról idén 77,5 százalékra emelkedhet. Ez nem két, hanem csaknem három százalékpontos, egészen pontosan 2,9 százalékpontos növekedés egyetlen év alatt.
Az euróövezeti csatlakozás egyik költségvetési feltétele, hogy az államadósság ne haladja meg a GDP hatvan százalékát. Ennél magasabb ráta mellett is teljesülhet a kritérium, ha az adósság megfelelő ütemben, tartósan csökken, és közelít a referenciaértékhez. A 2026-ra várt magyar pálya azonban éppen ennek az ellenkezőjét mutatja:
az ország közel három százalékponttal távolabb kerül a hatvanszázalékos küszöbtől.
A Pénzügyminisztérium szerint az adósságráta csökkenése 2027-ben indulhat újra, a részletes pályát azonban csak az októberben bemutatandó jövő évi költségvetéssel együtt hozzák nyilvánosságra. A Citi számára így ez lehet az első komoly próba: abból derülhet ki, hogy a 2030-as vállalás mögött van-e számszerűen is végigvihető kiigazítási terv.
Az euróterv hitelessége azért is fontos, mert a választások óta látott magyar piaci erősödés egyik fő története éppen az uniós és euróövezeti felzárkózás volt. A befektetők a kormányváltás után az uniós pénzek felszabadítására, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára és a 2030-ra vállalt konvergenciára kezdtek fogadni.
A forint közvetlenül a választás után mintegy két százalékkal erősödött az euróval szemben, és többéves csúcsra jutott, míg a BUX közel öt százalékkal ugrott meg. A magyar állampapírok szintén jelentősen drágultak: a tízéves hozam tavasszal
az idei teljes hozam pedig nyár közepére megközelítette a 11 százalékot. A mozgás mögött az eurókonvergencia mellett az uniós források megnyílása és az Európai Unióval való viszony rendeződésének reménye is ott állt.
A magasabb hiánypálya most ezt a történetet teheti próbára. A Citi üzenete ugyanis nem az, hogy Magyarország lemondott az euróról, hanem az, hogy a költségvetési számok alapján a 2030-as céldátum egyelőre nem látszik tarthatónak. Ha pedig a 2027-es büdzsé sem rajzol ki gyors és hiteles adósságcsökkentést, a piacokon eddig beárazott euróremények egy része is könnyen elolvadhat.
Napi