Augusztus 16-ig lehetett pályázni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki és több alelnöki pozíciójára. Az elnöki tisztségre összesen 96 pályázat futott be, közülük pontozással döntött az Igazságügyi és Alkotmányi Bizottság zárt ülésén, hogy a három legtöbb pontot kapott jelölt marad versenyben. Augusztus 24-én nyilvánosságra hozták a három személy nevét, akik a legtöbb pontot kapták (Unger Anna, Ligeti Miklós és a később visszalépett Jancsics Dávid), azonban váratlanul bejelentette a Tisza-frakció is, hogy az ő saját jelöltjük Sárvári Nicholas, amiből aztán lett is egy kisebb bonyodalom és felfordulás.

A keddi meghallgatás után a bizottság tiszás elnöke, Hantosi István a sajtó kérdéseire elmondta, hogy minden pártnak megadták a lehetőséget a jelölésre. A Tisza-frakció pedig elmondása szerint nem személyes, hanem szakmai alapon döntött Sárvári Nicholas jelölése mellett, aki szavai szerint a negyedik legtöbb pontot kapta a bizottság zárt ülésén. Ezzel kiderült az is, hogy Sárvári szintén benyújtotta a pályázatát, tehát nem a semmiből húzták elő. Sárvári ugyanezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem tartja aggályosnak ezt a lépést,

Sárvári arról is beszélt, hogy teljesen más programokra készült, egyáltalán nem volt benne, hogy kedden reggel az Országgyűlésben lesz jelenése az illetékes bizottság meghallgatásán, de azt kiemelte, hogy ő is ugyanúgy végigvitte ezt a folyamatot a többi 95 pályázóval együtt. Pályázatát azért is adta be, mert – mint mondta – akárhányszor hazajött külföldről, minden alkalommal nagyon zavarta, amit látott, és szeretne „rendet tenni”. Hangsúlyozta továbbá, ha nem őt választják meg, akkor sem dől a kardjába, sőt még segítene is előkészíteni a munkát a hivatalnál.

Ha bele akarnak szólni a függetlenségbe, vagy a nyakamba akasztanak olyan embereket, akiket nem tartok fontosnak, akkor azt gondolom, hogy van az a pont. Vagy esetleg van olyan ügy, amit vizsgálni kívánnánk, és valaki azt mondaná nekem, hogy ezt nem kellene bolygatni, akkor az az a pont, amikor ezt a feladatot vissza kell adni

– felelte az Index kérdésére, hozzátéve, ez azt jelentené, hogy a szervezet elveszítené a függetlenségét és a transzparenciáját, amelyeknek az NVVH nélkülözhetetlen elemeinek kell lenniük.

A hamarosan felálló szuperhivatal költségvetésével kapcsolatban elmondta lapunknak, hogy „látni kell, azt 5 forintból nem lehet csinálni”. „Azt tudom garantálni, hogy egy ilyen szervezetnek a költségvetésének a sokszorosát vissza lehet hozni, de ha nincsenek meg az eszközei, ha nincsenek meg a szakemberei vagy a törvényi környezet, akkor nincs miről beszélni, ez egy nagyon nehéz feladat lesz” – felelte az Indexnek, majd aláhúzta, ha valaki az elnöki tisztségét visszaadná, az egy nagyon komoly üzenet lenne. Ha adott esetben vele történne ilyen, akkor elmondása szerint közölné a nyilvánossággal, hogy mi miatt mond le a tisztségről.

Ugyanezen a napon egy másik jelölt, Unger Anna szintén nyilatkozott lapunknak, elárulva, hogy személy szerint neki három feltétele van, aminek mindenképpen teljesülnie kell ahhoz, hogy esetleges megválasztása után ne is kelljen egyből távoznia. 

A három kritérium:

• ha a parlament nem fogadja el az éves beszámolót;
• ha az általa kért költségvetést nem adnák meg;
• ha olyan támadások érnék a személyét, amelyek veszélyeztetnék a hivatal működését.

Unger Anna feltételeiről részletesebben ebben a cikkünkben, míg a teljes bizottsági meghallgatásról ebben a cikkünkben írtunk.

(Borítókép: Sárvári Nicholas, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal [NVVH] egyik elnökjelöltje, a Tisza-frakció jelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén, az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. augusztus 25-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)