Kedd negyed 11-kor, Antall József egykori parlamenti irodájában állt a képviselők elé Unger Anna Róza. A politológus bemutatkozásában elmondta: tíz éve foglalkozik behatóan a magyarországi korrupcióval, és kényszerűségből jól ismeri az autoriter rezsimek kialakulását, illetve lebontásuk feltételeit. Kiemelte, hogy az újonnan létrejövő magyar demokrácia nem lesz tartósan konszolidált elszámoltatás nélkül.

Szerinte az elmúlt időszak korrupciója nem írható le egyszerűen elszigetelt vesztegetési ügyek sorozataként. A politikai hatalom, az állami intézmények és egyes gazdasági szereplők működése olyan rendszerbe szerveződött, ahol a gazdasági erőforrásokat a politikai hatalom megszilárdítására, a politikai befolyást pedig további gazdasági előnyök megszerzésére használták. Emiatt az NVVH hozzáadott értéke az lehet, ha az egyes ügyek mögött feltárja és összerakja az intézményi és döntéshozatali láncolatokat.

Kik voltak azok a szereplők, akik ehhez asszisztáltak? Ki volt az ügyész, aki nem indított eljárást, a jegybankban ki volt az, aki nem támogatta a vagyonvesztést, de mégsem tett ellene semmit?

– tette fel a kérdést Unger. Hangsúlyozta: nevén kell nevezni a felelősöket, legyen az nagy ember vagy kicsi, pesti vagy vidéki.

Hat év a feltárásra elég, az ítéletekre nem

A jelölt hűtötte a gyors eredményeket várók kedélyeit, amikor badarságnak nevezte, hogy hat év alatt jogerős ítéletek szülessenek. Ez az időszak szerinte arra lesz elegendő, hogy az utolsó szögig feltárják, mi történt ebben az országban, és eljussanak a vádemelésekig.

Az elmúlt időszak legnagyobb bűnének a magántőkealapok létrehozását nevezte:

Ott tényleg talicskába tették a pénzünket és eltolták.

A visszaszerezhető vagyon nagyságáról mindenesetre nem akart százalékos becslésekbe bocsátkozni.

Ha már tízmilliárddal több van nálunk, az már jó. Én annak is fogok örülni, mert az a tízmilliárd forint nagyon sok helyre jó tud lenni

– fogalmazott.

Nem vizsgálna pofára

Unger elmondta, hogy a hivatal egy nyilvános, közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan alapján indítana eljárásokat. Ezt a rendszert adatelemzőkkel, társadalomtudósokkal, korrupciókutatókkal és jogászokkal együtt dolgozná ki, ami garantálná, hogy a hatóság ne politikai megrendelésre vagy

pofára vizsgáljon.

A leendő elnök szerepét a szervezésben és a függetlenség védelmében látja. „Nem vagyok kedves, azt hiszem, ez most előny. Nem szeretem a nagy csinadrattákat, én azt szeretem, ha meg van csinálva a munka” – mondta. Kijelentette: elnökként teljesen kizárná a külső, politikai befolyásolási kísérleteket, hozzátéve, hogy

Kérdezzék meg a hallgatóimat, érdemes-e engem megvárni a folyosón.

Egy éven belül az összes nagy állami szerződést és koncessziót átnézné, mivel ezekből a kormánynak egy éven belül még lehetősége van visszalépni. Az NVVH induló létszámát körülbelül 150 főben határozná meg, de megjegyezte, erről a négy elnökhelyettessel együtt kell majd döntenie. A működés teljes átláthatósága érdekében az éves jelentések mellett a módszertant és az álláspályázatokat is nyilvánosságra hozná.

Egy visszalépés és új jelöltek a háttérben

Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága kedden nyílt ülésen kezdte meg az ősszel felálló hivatal elnökjelöltjeinek meghallgatását. A hétfői zárt ülés után Hantosi István (Tisza Párt) bizottsági elnök még három elnökjelöltet nevezett meg: Unger Anna Róza mellett Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, valamint Jancsics Dávid korrupciókutatót.

Jancsics hétfőn visszavonta a pályázatát, mondván, a feladathoz egy nyomozó alkatú elnök, egy „kérlelhetetlen pitbull” kell. A frakciók élhettek a jogukkal, hogy további jelölteket állítsanak: a Tisza-frakció Sárvári Nicholast javasolta a posztra. A vádemelési és fellebbezési elnökhelyettesi pályázatokat ugyanakkor a beérkezett anyagok alapján eredménytelennek nyilvánították.