blikk Bulvár

Túlélés 20 G-vel – Szakértő magyarázza el: ezért nem olyan egyszerű a katapultálás, mint a filmekben

Szerző: blikk 2026. 08. 25. 5 percnyi olvasás


Túlélés 20 G-vel – Szakértő magyarázza el: ezért nem olyan egyszerű a katapultálás, mint a filmekben

A hétfői Gripen-baleset során a pilóta sikeresen katapultált, így túlélte a vadászgép lezuhanását. A laikusok számára ez a folyamat egy egyszerű biztonsági funkciónak tűnhet: ha baj van, a rendszer pillanatok alatt kiveti a pilótát a repülőből, mielőtt az a földbe csapódna. A valóság azonban korántsem ilyen veszélytelen.


  • A Gripen-baleset pilótája sikeresen katapultált, és túlélte a zuhanást.
  • A katapultülés működtetése óriási fizikai terhelést jelent, akár 15–20 G gyorsulással.
  • A régebbi típusokban a katapultálás sokszor súlyos sérüléseket vagy eszméletvesztést okozott.

Gaál Zoltán repülési szakújságíró és fiatalként vadászpilóta-növendék, aki még kiképző gépeken szerzett pilótaengedélyt, és újságíróként MiG–21-esen is repült, a Blikknek mondta el, mi is történik valójában egy ilyen vészhelyzetben. Átesett szimulációs kiképzésen, és több olyan kollégájával is beszélt, aki túlélte a zuhanást.

Elmondása szerint a vadászgépek többségénél a katapultkar a pilótafülke közepén helyezkedik el. Valójában kettő is van belőle, méghozzá azért, hogy a pilóta jobb és bal kézzel egyaránt, azonnal elérhesse. A fémből készült szerkezet leginkább egy villamoskapaszkodóhoz hasonlít, és a kialakítása rendkívül célszerű: ha például a fülke megtelik füsttel, és a pilóta semmit sem lát, vakon is kitapinthatónak kell lennie. A mentési folyamat beindításához ezt a kart kell alulról felfelé meghúzni.

Amikor a növendékeket a kiképzés során beültették a nagyon élethű szimulátorkabinba, a rendszer fizikailag is demonstrálta a katapultálással járó ijesztő körülményeket. Ahogy a pilóta megrántja a kart, a kabintető azonnal elválik. Maga a katapultülés egy gyorsítórakétával felszerelt, sugárhajtóműhöz hasonló elven működik.

Hatalmas erővel tolja ki az embert a gépből, függőleges helyzetbe irányítja – akkor is, ha a repülőgép éppen kontrollálatlanul pörög, vagy akár fejjel lefelé zuhan. Amikor ez a rendkívül gyors, hirtelen emelkedésnek vége szakad, a pilóta teste elválik az üléstől, és rögtön kinyílik az ejtőernyő. Ez a mechanizmus pontosan ugyanígy játszódik le akkor is, ha a gép 15 kilométeres magasságban van, és akkor is, ha a földön gurul.

Ez is érdekelheti
"Lángol a géped, b.szd meg!" – Egy másik vadászgépből figyelmeztették a lezuhant Gripen pilótáját, hogy baj van – Rakétákkal megpakolva gyulladt ki
"Lángol a géped, b.szd meg!" – Egy másik vadászgépből figyelmeztették a lezuhant Gripen pilótáját, hogy baj van – Rakétákkal megpakolva gyulladt ki

Teljes harci felszerelésben, rakétákkal és lőszerrel, valamint teli plusz-üzemanyagtartállyal zuhant le a Magyar Honvédség Gripen vadászgépe. A katapultáló pilótát mentőhelikopterrel szállították kórházba.

– Ez a nagyon nagy gyorsulás azonban óriási terhelést jelent az emberi szervezetnek. Gyakorlatilag 15–20 G-vel nyomja ki az embert a gépből a rendszer, és a földet érés is komoly sérülésekkel járhat – magyarázta az egykori pilótanövendék.

Hozzátette, hogy a régi típusoknál, mint amilyenek a MiG-ek is voltak, olyan elképesztően erős fizikai hatás érte a szervezetet, hogy a katapultáló pilóták a kilövés közben rendszeresen elájultak. Sokszor előfordult, hogy magát a katapultálást sem élték túl. A hirtelen gyorsulás és a becsapódás komoly járulékos traumákkal járhat, leggyakrabban a gerinc és a nyak sérül meg. Régen a katapultálás okozta gerincsérülések olyan súlyosak voltak, hogy a pilóták többsége a felépülése után már soha többé nem repülhetett vadászgépen.

Ma már korszerűbbek a rendszerek, ám a sikeres földet érést követően így is mindenkit napokig kórházban tartanak megfigyelésen, és függetlenül attól, hogy az illető hogyan érzi magát, tüzetesen kivizsgálják a koponyáját és a gerincét. Ha mindent rendben találnak, akár vissza is engedhetik őket repülni.

A katapultálással járó óriási terhelés, valamint a mindennapi vadászrepülés fizikai megpróbáltatásai is közrejátszanak abban, hogy a pilóták jelentős része 45–50 éves kora körül inkább civil pályára lép, és utasszállító vagy teherszállító gépekre váltva fejezi be a karrierjét.

A gép elhagyása szigorú szabályokhoz kötött, a katapultálás mindig a legvégső megoldás. Alapvető elvárás minden pilótával szemben, hogy ha kritikus probléma adódik – például leállnak a hajtóművek –, a gépet vitorlázva kell elkormányoznia a lakott területek felől, és csak azután mentheti az életét.

– Volt olyan eset, amikor a pilóta az utolsó pillanatig megpróbálta letenni a súlyosan sérült gépet. Majdnem sikerült is neki, de végül a landolás előtti másodpercekben mégis lezuhant, és a vadászpilóta meghalt – idézte fel a korábbi történeteket.

Ám olyan szürreális eset is előfordult, amikor a hatalmas stressz és a fizikai megrázkódtatás ellenére sem esett pánikba a pilóta. Az egykori növendék elmondása szerint megtörtént, hogy két orosz MiG a levegőben egy bemutatón összeütközött. A pilóta a sikeres földet érés után komótosan sétálgatott, amíg a segítségre várt a helyszínen, és elszívott egy cigarettát a felvételek tanúsága szerint.

ad

További tartalom Önnek