Megkezdődtek a személyes meghallgatások a most készülő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetői tisztségeire. Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság nyílt ülésén elsőként Ligeti Miklós Zoltánt hallgatták meg. A szakember nyolcperces bemutatkozásában leszögezte, nem pályázott volna a pozícióra, ha a vagyonvisszaszerzés nem lenne megvalósítható. Úgy látja, nemcsak elsöprő erejű társadalmi igény és elvárás az elszámoltatás, de most megvan erre a politikai szándék és akarat is.

A feladatot ismertetve hangsúlyozta, a hivatalnak a legjobb koponyákat kell megszereznie a sikeres vagyonvisszaszerzéshez, ám mindezt úgy kell végrehajtani, hogy közben ne fossza ki intellektuálisan a már működő hatóságokat. Ligeti rámutatott: nagyon sok bűn büntetlenül maradt és elmaradt a szembenézés, ezt a hibát pedig még egyszer nem ismételhetik meg. A hatóság mandátuma ráadásul nem korlátozódik az elmúlt 16 évre, a működés időhatár nélküli, és mindenféle közvagyonkárosító tevékenységre kiterjed.

Ez nem egy NER-telenítési hivatal, nem lehet boszorkányüldözéssé átfordítani egy jogi eljárást

– fogalmazott a jelölt. Kiemelte, hogy az új hatóságnak a korrupció elleni küzdelemben számos más hatósággal együtt kell működnie, mert ha ez nem tud megvalósulni, az egész folyamat kudarcra van ítélve.

Ligeti elismerte, nem biztos, hogy minden felelős végelszámoltatható és nem minden vagyont lehet visszaszerezni, de a múlt vizsgálatán keresztül elengedhetetlen megérteni, mi tette lehetővé a közvagyonsértést. Képviselői kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, az elsődleges cél az államba vetett közbizalom helyreállítása lesz. A politikai leszámolás kockázatát firtató felvetésekre reagálva elmondta:

Nem látom, miért kéne ettől a hivataltól jobban félni, mint bármelyik másiktól.

Indoklása szerint a hivatal is a bíróság kontrollja alatt fog állni, az első vád benyújtása pedig nem a vezető testület megválasztását követő hetekben történik meg, hanem akkor, amikor a vádemeléshez szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak. Mint mondta, a felálláskor úgy kell majd kihajózniuk, hogy még támasztják az árbócot.

A civil szervezetek és képviselők részletes kérdéseire válaszolva kifejtette, a vádalkuk kapcsán úgy látja, a bűnbánattal nem lehet a teljes bűntelenséget elérni. A hatóság méretét tekintve körülbelül 200 fős apparátust tud elképzelni, hogy az NVVH az ország minden területén rendelkezzen a megfelelő személyi állománnyal.

Bár a teljes eltűnt vagyon nagyságát nem kívánta becsülni, a visszaszerzési arányokról optimistán nyilatkozott. Míg a nemzetközi gyakorlatban a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány visszaszerzésének aránya gyakran mindössze 10 százalék, Ligeti vállalható célnak tartaná, ha

Bizonyos döntések következményei kapcsán megjegyezte, utólag már nem vagy csak részben tehetők jóvá a károk. Példaként a koronavírus-járvány idején történt, mintegy 160 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzést említette, amelyben a meghallgatás napján tett feljelentést Orbán Anita külügyminiszter.

Ligeti Miklós zárásként hozzátette, akkor lesz nyugodt, ha a hivatal hatékonyan beilleszkedik a társhatóságok rendszerébe, és olyan kereseteket nyújt be vagyonvisszaszerzésre, amelyeket a bíróság is visszaigazol. A bizottsági meghallgatások a többi jelölttel folytatódtak.

A keddi meghallgatás előzménye volt, hogy Hantosi István, az igazságügyi bizottság tiszás elnöke a hétfői zárt ülés után jelentette be, hogy az elnöki posztra eredetileg három jelöltet – Ligeti Miklóst, Unger Anna Rózát és Jancsics Dávidot – választottak ki, emellett a frakciók élhettek további jelöltállítási jogukkal. A Tisza-frakció ezt kihasználva Sárvári Nicholast javasolta az NVVH élére, míg Novák Előd (Mi Hazánk) szerint a zárt ülésen leszavazták a személyi javaslataikat, és a posztot „lezzsírozva” már Ligeti Miklósnak szánják. A vádemelési és fellebbezési elnökhelyettesi kiírást ugyanakkor a beérkezett pályázatok köre miatt eredménytelennek nyilvánították.

A kiválasztási folyamatban hétfőn váratlan fordulat is történt: Jancsics Dávid szociológus, korrupciókutató visszavonta elnökjelölti pályázatát. Lépését azzal indokolta, hogy a legsürgősebb feladatot jelentő elszámoltatáshoz és vagyonvisszaszerzéshez egy ügyész vagy nyomozó alkatú elnök, egy „kérlelhetetlen pitbull” kell. Jancsics úgy értékelte, hogy saját tudásával inkább egy hosszabb távú antikorrupciós intézményrendszer kiépítéséhez tudna hozzájárulni, megelőzve, hogy a NER-hez hasonló korrupt rendszer a jövőben újra létrejöhessen.