GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 25. 10 percnyi olvasás
Az új költségvetési realitás: 7,5%-os hiánycél és 77,5%-ra emelkedő adósságráta 2026-ban. Ezekkel a fő számokkal fut neki az új kormány az idei évnek, de nem is ezek az izgalmas adatok, hiszen jól láthatóan a piac ezt már rég elfogadta: a befektetők szinte le sem reagálták a több ezer milliárd forintos hiány- és adósságnövekedést. Ami viszont sokkal érdekesebb, hogy az egyes bevételi és kiadási sorokat hogyan tervezte újra a Pénzügyminisztérium.
A 2026-os költségvetésről szóló törvénymódosító javaslatot még nem ismerjük, viszont a szaktárca közleményéből, valamint a Költségvetési Tanács részletes véleményéből érdekes folyamatokat lehet leszűrni. Cikkünkben a 2026-os büdzsémódosításról eddig ismert információkat elemezzük részletesen, miután a kormány benyújtotta a törvényjavaslatot, külön cikkel jelentkezünk.
A fő számok nem okoztak nagy meglepetést, a Pénzügyminisztérium előzetesen már menedzselte a várakozásokat, és így a piacok el is fogadták azt (a forint lényegében nem mozdult a bejelentésre, a kötvényhozamok piacán pedig aznap inkább csökkenés volt tapasztalható). Ennek lényege, hogy az eredeti (a valóságtól már akkor nyilvánvalóan távol álló) 3600 milliárd forintos költségvetési deficit közel megduplázódik, 6900 milliárd forintra, ESA szemléletben.
| A 2026-os módosított költségvetés főbb számai | ||
| Mutató | Eredeti 2026-os terv | Módosított terv |
| ESA-hiány (%, GDP arányosan) | 3,7 | 7,5 |
| ESA-hiány (mrd ft) | 3588 Mrd Ft | 6902 Mrd Ft |
| Pénzforgalmi hiány (mrd Ft) | 4219 Mrd Ft | 7230 Mrd Ft |
| Államadósság-ráta (%, GDP arányosan) | 74,6 | 77,5 |
| GDP-növekedés (%) | 4 | 2 |
| Forrás: Pénzügyminisztérium, Portfolio | ||
A deficit növekedése sem meglepő fejlemény. Az előző kormány kiköltekezésével, a rosszabb makrogazdasági pályával függ össze alapvetően, az új kormány az örökölt helyzetet részletesen és transzparensen be is mutatta néhány héttel ezelőtt. A részletekből kiolvasható (pénzforgalmi szemléletben):
Ezt egyszerűen úgy is értékelhetjük, hogy
a kormány a valósághoz igazította az idei költségvetést,
ami fontos volt ahhoz, hogy tiszta lappal indulhasson a fiskális politika.
A bevételi oldal felhízása nem azzal függ össze, hogy a fundamentális folyamatok javultak volna a magyar gazdaságban. sőt. A bevételnövekedés nagy része nem adóbevétel, hanem az EU-források beérkezésének elszámolásából fakad. Az EU-programok bevételei 1894 milliárd forintról 3707 milliárd forintra emelkednek a 2026-os módosított költségvetés tervei szerint, ami 1813 milliárd forintos növekmény. Ezt szinte teljes egészében az RRF-források növekedése magyarázza: ez a tétel 581 milliárd forint helyett 2269 milliárd forintban teljesülhet, vagyis 1688 milliárd forinttal növekszik ez a bevételi sor.
A főbb adóbevételi sorok szomorúbb örökölt valóságot rajzolnak ki, de ami még inkább figyelemreméltó, hogy
a Költségvetési Tanács több bevételi sor kapcsán is arra figyelmeztet: a bevételi előirányzat év végi teljesülése kockázatot hordoz.
Erre jutott a társasági adó, a banki különadó befizetések, a kiva, az energia ágazat befizetései, valamint a szolidaritási hozzájárulás kapcsán. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzi a KT: "az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás 2026. évi bevételi előirányzatából így 86 milliárd forint teljesülése a Fővárosi Önkormányzat 2026. október 15-ig esedékes befizetésének teljesítésétől függ, emiatt kockázatot hordoz".
| Egyes vállalati adókból származó bevétel a 2026-os módosított költségvetésben (mrd Ft) | |||
| Adónem | Eredeti | Új | Változás |
| Társasági adó | 1258 | 1009 | –249 |
| Pénzügyi szervezetek befizetése | 292 | 490 | 198 |
| Energiaágazat befizetése | 196 | 132 | –64 |
| Kiskereskedelmi adó | 329 | 264 | –66 |
| Szén-dioxid-kvótaadó | 75 | 22 | –53 |
| KIVA | 303 | 291 | –12 |
| Forrás: Pénzügyminisztérium, Portfolio | |||
A gazdálkodó szervezetek befizetései 7%-kal lehetnek alacsonyabbak az eredeti előirányzatnál. A költségvetést terheli több adóvisszafizetési kötelezettség: az uniós bíróság döntése nyomán a kormány 117,3 milliárd forintos visszafizetésre kényszerül a kiegészítő bányajáradék tekintetében, a szén-dioxid kvóta adó esetében peig 233,5 milliárd forintos visszafizetéssel számol a büdzsémódosító.
A Tanács anyaga azt is megállapítja, hogy "a különadók összesített bevétele 40,4 milliárd forinttal csökken, azonban 2026 során továbbra is jelentős bevételi forrásai a költségvetésnek". Összesen 2 034,3 milliárd forint bevételt tesznek ki a tervezet szerint, amely a GDP 2,2 százalékát jelenti. A kiegészítő bányajáradék, és a szén-dioxid-kvóta adókkal kapcsolatos, összesen 350,8 milliárd forintos visszafizetési kötelezettséggel csökkentett nettó különadóbevételek a GDP 1,8 százalékát érik el - állapítják meg.
Érdekes lesz látni, hogy a 2027-es költségvetésben az államkassza különadóktól való függősége csökken-e és ha igen, hogyan.
A központi alrendszerben a fogyasztáshoz kapcsolt adók előirányzatai 11 592,0 milliárd forintról 361,8 milliárd forinttal (3,1 százalékkal) 11 230,2 milliárd forintra csökkennek. Az Általános forgalmi adó előirányzat tervezett összege 8 793,0 milliárd forintról 124,6 milliárd forinttal (1,4 százalékkal) 8 668,4 milliárd forintra csökken. A csökkentés alapvetően a 2026. évre vonatkozó tervezettnél kedvezőtlenebb makrogazdasági folyamatok, valamint a 2026 nyarán bevezetett kormányzati intézkedések indokolják - emeli ki a testület a véleményében. A kedvezőtlenebb makrogazdasági folyamatok harapnak ki több más adónemből származó bevételből is: így a pénzügyi tranzakciós illetéknél (2,3%-os csökkenés az eredeti előirányzathoz képest), jövedéki adónál (12,2%-os csökkenés).
A lakosság befizetései mentik idén a menthetőt a költségvetés bevételi oldalán:
A kiadások növelése nagy mértékben járul hozzá a deficit idei megemeléséhez és erre vonatkozóan részletes információk olvashatók ki a KT véleményéből.
Az Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások előirányzata 352,4 milliárd forintról 1 418,5 milliárd forinttal (négyszeresére) 1 770,9 milliárd forintra növekszik, alapvetően az RRF források érkezésével és elszámolásával összefüggésben. Új előirányzatként létrehozta a kormány a Közlekedési és Beruházási Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásai előirányzatot 647,6 milliárd forint összegben, aminek meghatározó része a Magyar Vonatflotta Zrt. (Rosco) tőkeemelését biztosítja.
Az Egyéb kiadások előirányzata 607,3 milliárd forintról 936,0 milliárd forinttal (154,1 százalékkal) 1 543,3 milliárd forintra növekszik. A Gazdaságfejlesztési Keret eredeti 1,0 millió forintos előirányzata 238,5 milliárd forintra emelkedik. Az eredeti költségvetési törvény a tartalék felhasználását az uniós fiskális szabályokhoz kötötte, és meghatározott feltételek fennállása esetén legfeljebb összesen 860 milliárd forint átcsoportosítását tette lehetővé. A keretből július végéig 418,1 milliárd forint összegű felhasználás valósult meg.
A Nyugellátások előirányzat 6 987,0 milliárd forintról 212,4 milliárd forinttal (3,0 százalékkal) 7 199,4 milliárd forintra növekszik - írta a Költségvetési Tanács.
A nyugdíjkiadásokról részletesen ebben a cikkünkben írtunk:
Az Egészségbiztosítási Alap pénzbeli ellátásai előirányzat 1 339,0 milliárd forintról 13,6 milliárd forinttal (1,0 százalékkal) 1 352,6 milliárd forintra növekszik - teszi hozzá a KT, az azonban nem derül ki, hogy a gyógyító-megelőző kasszára jut-e több forrás, ahogyan azt a kormány ígérte (500 milliárd forintos többletforrás idén az állami egészségügynek és szakdolgozói béremelést is ígértek).
A kiadásokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az nem abból fakad, hogy az új kormány megnyomta a pénzszóró gombot. Főleg az EU-programokhoz, tőkeműveletekhez, jogi kötelezettségekhez kapcsolódik, vagyis determinált.
Összességében elmondható tehát, hogy a hiány emelkedése az örökölt helyzettel, valamint a makropálya romlásából fakad, de az új kormányzati előrejelzéseket is sok kockázat övezi, a KT megállapításai szerint. Emellett lényeges veszélyforrás, hogy mindezekhez az új számokhoz mit fog szólni az Európai Bizottság, nevezetesen mihez kezd majd a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárással. Továbbá a legfontosabb figyelmeztető jel, hogy a kamatkiadások nélkül számolt elsődleges hiány idén 3,6%-ra emelkedik. Ez azt vetíti előre, hogy a 2027-es költségvetésben a fundamentális deficit lefaragása érdekében aktívan kell tennie az új kormánynak. Vagyis a fiskális politika igazi tesztje ősszel érkezik el, amikor a Pénzügyminisztérium bemutatja a jövő évi költségvetést és a középtávú hiánypályát.
Sokkal érdekesebb az idei költségvetés módosításából az, ha a Tisza-kormány lépéseinek hatásait próbáljuk visszafejteni és erre a Költségvetési Tanács is kísérletet tett.
A KT azt írta véleménye legelején: "a Kormány 2026. júliusi felülvizsgálatában publikált 7,5 százalékos várakozásához képest a költségvetési törvény módosítása összességében a GDP 0,04 százalékát (36 milliárd forintot) elérő hiányjavulást eredményez. A módosított hiánycél a GDP arányában egy tizedre kerekítve a júliusi várakozáshoz képest változatlan, a GDP 7,5 százaléka. A törvényjavaslat indokolása szerint a 36 milliárd forintos változás a Kormány hiánynövelő (iskolakezdési támogatás, ÁFA-csökkentés, Szociális Tűzifa Program keretnövelés) és kiadáscsökkentő intézkedéseinek, az adóbevételek elmaradásának, valamint a Havária Alap kiadási előirányzat felállításának eredője".
Vagyis az új kormány intézkedéseinek a hatását valahogyan így lehet visszafejteni:
Vagyis az új kormány tesz a költségvetési egyenleg javítása érdekében, a másik kezével ugyanakkor aktívan rontja is ennek a hatását. A KT úgy fogalmaz, hogy "az egyenlegjavító hatású intézkedések pénzügyi hatását a Havária Alap 500 milliárd forintos tartalék előirányzatának tervezése a teljesítésben várhatóan ellentételezheti".
A Pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatban azzal érvelt, hogy "az örökölt gazdasági helyzet, valamint az aszály és energiaválság költségei idén még nem teszik lehetővé a hiánycél további csökkentését".
A költségvetés 703 milliárd forintos kiigazítása (ami a GDP 0,76%-ának felel meg) két tételből tevődik össze. Egyrészt 403 milliárd forintnyi konkrét kiadási, célzott és nevesített egyenlegjavító intézkedés:
Másrészt ehhez társul egy 300 milliárd forintnyi kiadáscsökkentés, amit az érintetteknek a központi alrendszerbe kell befizetniük.
A Költségvetési Tanács az új kormány intézkedései kapcsán is üzent, habár óvatosan tette.
"A Tervezetben a központi költségvetési szervektől származó befizetések 2026. évi előirányzatát 33,1 milliárd forintról 350,9 milliárd forintra emelték. A Tervezet 300 milliárd forint befizetési kötelezettséget ír elő a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezetek számára, ami a tervek szerint várhatóan az év utolsó hónapjaira fog koncentrálódni. A költségvetési gazdálkodás szempontjából kockázatot jelent, hogy az egyes fejezeteket terhelő befizetési összegek csak a teljesítési határidőt röviddel megelőzően válnak ismertté, ami szűkítheti az érintett fejezetek költségvetés-alkalmazkodási lehetőségeit" - írta a KT.
A Havária Alap az aszály és az ezzel összefüggésben álló villamosenergia termelési nehézségek költségvetési hatásainak kezelését, valamint egyéb, nem tervezhető körülmények miatt felmerülő kiadások fedezetét szolgálja. Az alap így részben célhoz kötött, másrészt teljes körű felhasználási célja kevésbé transzparens. A felhasználás transzparenciáját ugyanakkor növeli, hogy az átcsoportosításokról a Kormány nyilvános határozattal dönt - állapította meg a Tanács.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi