GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 25. 3 percnyi olvasás
Tovább enyhült a lakásárak emelkedésének üteme éves szinten, az előző hónaphoz képest pedig majhogynem stagnáltak az árak: országosan júliusban már csak 0,1 százalékkal volt drágább egy lakás, az éves áremelkedés üteme pedig 11,9 százalékra lassult. Ha a lakások áremelkedését fékező aktuális folyamatok kitartanak az év végéig, akkor 2027-ben mind a használt, mind pedig az új lakások esetében 10 százalék alá csökkenhet az éves lakásdrágulás üteme, amire utoljára 2016-ban volt példa. A lakáspiacról bőséggel lesz szó a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján is, érdemes lesz velünk tartani!
Havi összevetésben az egyes országrészek között jelentős eltérések alakultak ki az ingatlan.com júliusi lakásárindexe szerint. A regionális különbségek alapján most azok a népszerű városok és agglomerációs övezeteik jelentik a lakáspiac motorját, ahol az árszintek megfizethetőbbek és az Otthon Start hitel is elérhető - olvasható a cég közleményében.

A régiók közül Pest megye különösen erős júliust zárt: a havi drágulás a júniusi 0,2 százalékról 1,2 százalékra gyorsult, éves összevetésben pedig 14-ről 15,6 százalékra nőtt az áremelkedés üteme. Máshol jóval változatosabb volt a kép:
A lassuló árdinamika mellett látványosan nőtt az eladó új építésű lakások választéka tavalyhoz képest. Budapesten augusztusban 5381 ilyen ingatlant kínáltak eladásra, szemben az egy évvel korábbi 3742-vel.
Ez 43,8 százalékos, vagyis 1639 lakásos bővülést jelent.
Júliushoz képest viszont már csak 0,6 százalékkal nőtt a kínálat. A legnagyobb változást volumenében a XIII. kerület produkálta: egy év alatt 914-ről 1815-re nőtt az eladó új lakások száma, vagyis közel megduplázódott a kínálat. Százalékosan az alacsonyabb bázisról induló XX. kerületben volt a legnagyobb, 190 százalékos növekedés, az I. kerületben 188, a XII.-ben pedig 139 százalékos volt a bővülés.
A megyeszékhelyeken összességében még erőteljesebben, 1169-ről 1751-re, közel 50 százalékkal bővült az új építésű kínálat egy év alatt. Darabszámban Debrecen áll az első helyen, ahol 191-gyel, 426-ra nőtt az eladó új ingatlanok száma. Szegeden 138, Miskolcon 107 lakással bővült a kínálat. Utóbbi városban az alacsony bázis miatt százalékosan kiugró, közel kilencszeres növekedés történt. Nem mindenhol nőtt azonban a választék: Kecskeméten közel 49, Békéscsabán 50, Zalaegerszegen pedig csaknem 46 százalékkal kevesebb új építésű ingatlant kínáltak eladásra, mint egy évvel korábban.
Az eladó ingatlanok árai alapján továbbra is hatalmasak a területi különbségek. Budapesten a használt lakások között az V. kerület a legdrágább, alig több mint 2 millió forintos medián négyzetméterárral, ezt az I. kerület követi 1,87 millióval. A másik véglet Soroksár, ahol 942 ezer forint a medián négyzetméterár, Csepelen pedig 1,02 millió forint.

A fővárosi új lakásoknál magasabb a belépési küszöb. A XII. kerületben közel 2,98 millió, a II.-ban 2,97 millió forint a medián négyzetméterár, vagyis már a 3 milliós határt közelítik ezek a városrészek. A legolcsóbb XV. kerületben is 1,21 millió forint az átlagos négyzetméterárszint.
A megyeszékhelyek használtlakás-piacán Debrecen áll az élen 1,04 millió forintos medián négyzetméterárral, majd Szeged 980 ezer, Székesfehérvár 954 ezer forinttal következik. A legolcsóbb Salgótarján 312 ezer forintos négyzetméterárral, Békéscsabán 541 ezer, Miskolcon pedig 609 ezer forint a medián.
A legdrágább és a legolcsóbb megyeszékhely árszintje között így több mint háromszoros a különbség.

Ha a lakások áremelkedését fékező aktuális folyamatok kitartanak az év végéig, akkor 2027-ben mind a használt, mind pedig az új lakások esetében 10 százalék alá csökkenhet az éves lakásdrágulás üteme – fogalmazta meg várakozásait az ingatlan.com szakértője, Balogh László.
A KSH adatai alapján utoljára erre 2016-ban volt példa, ami jól jelzi azt is, hogy milyen korszakforduló előtt áll a lakáspiac a következő időszakban.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images