GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 25. 10 percnyi olvasás
A Tisza-kormány hétfőn nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált változatát, amely mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. Emellett fontos mérföldkőhöz ért a kormány vagyonvisszaszerzési programja: kiderült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázó három versenyben maradt jelölt neve, akiket kedden és szerdán hallgatnak meg. Kedden Orbán Anita külügyminiszter azt is bejelentette, hogy feljelentést tett a Külügyminisztérium 2020-as Covid-beszerzéseinek ügyében, amely főként a lélegeztetőgépeket érinti. A nap folyamán Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a feljelentésekkel kapcsolatban és felszólította az előző rendszer haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját és adják vissza a jogosulatlanul szerzett közpénzt az államnak.
A kormány folytatja az előző ciklusokban kiszervezett állami vagyon visszaszerzését, melyben a legfrissebb fejlemény az, hogy a Duna Aszfalt több mint 100 milliárd forintot fizet vissza az államnak számolt be Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon. Az új kabinet eddig több mint húsz ügyben, mintegy 1700 milliárd forint értékben tett feljelentést, miközben zajlik az alapítványokba szervezett vagyon állami visszavétele és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása. A kormányzat felszólította az elmúlt másfél évtized haszonélvezőit a jogtalanul megszerzett közpénzek önkéntes visszafizetésére.
Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága kedden meghallgatta Sárvári Nicholast, a Tisza-frakció által jelölt elnökjelöltet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetői posztjára. A kanadai–magyar kettős állampolgár, krízismenedzsmenttel és vállalati kockázatkezeléssel foglalkozó szakember több évtizedes nemzetközi tapasztalatát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a vagyonvisszaszerzéshez teljes pénzügyi hálózatok feltérképezésére és nemzetközi együttműködésre van szükség. Sárvári elfogadhatatlannak nevezte a közvagyont érintő visszaéléseket, és a hivatal első feladataként a visszaélési formák rendszerezését, valamint saját elemzési módszertan kiépítését jelölte meg. A jelölt hangsúlyozta, hogy egyetlen politikussal sem találkozott a meghallgatás előtt, és a munkát professzionális elemzéssel, nem pedig sajtóhírek vagy politikai nyilatkozatok alapján kell végezni.
Nagy sebességű elfogást gyakoroltak azok a Gripen vadászgépek, melyből az egyik tegnap lezuhant – mondta el a Retro rádió műsorában Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter.
Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága kedden meghallgatta Unger Anna Róza politológust, az ELTE egyetemi docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára. A korrupciókutató szerint a hivatal feladata nem szűkíthető egyes ügyek kivizsgálására: fel kell tárnia azt a rendszert is, amely a visszaéléseket lehetővé tette. Unger a demokratikus átmenetek tapasztalataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy a vagyonvisszaszerzésnek nemcsak igazságtételi, hanem a demokratikus rendszer jövőjét védő szerepe is van. Ugyanakkor óvatosságra intett: a hatéves vezetői ciklus végére nem reális tömegesen jogerős ítéleteket várni, a hivatal sikerét inkább a rendszerszintű feltárás és a megelőzést szolgáló intézményi tudás felépítése alapján kell megítélni. Meghallgatásáról a Portfolio a helyszínről tudósít.
A Tisza Párt kezdeményezésére elmarad a Független Közmédia Testület médiaszakmai jelöltjeinek meghallgatása az Országgyűlés művelődési bizottságában kedden.
Rápli Róbert (Tisza) bizottsági tag a napirend elfogadása előtt jelezte, hogy több jelentős szervezet is hivatalos levélben kifogásolta az eljárásrendet és a jelölési folyamatot.
A Tisza Párt minél szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetést ígért, és nem szeretne elhamarkodott döntést hozni
- emelte ki a képviselő, és azt javasolta, hogy halasszák el a meghallgatást, amit a bizottság többsége támogatott.
(Forrás: MTI)
Önkéntesen, a lejárat előtt váltja vissza kötvényeit a Duna Aszfalt Zrt., aminek köszönhetően összesen 400 millió dollár (mintegy 126 milliárd forint) tőke és annak kamatai áramlanak vissza az EXIM-hez és az MFB-hez. A lépéssel egyúttal megszűnik a tranzakcióhoz kapcsolódó, 101 milliárd forint értékű állami készfizető kezességvállalás is – számolt be a fejleményekről Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
Kedden Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának meghallgatásával megkezdődtek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökjelöltjeinek személyes meghallgatásai az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságában. A szakember szerint a hivatal előtt álló feladat nemcsak fontos, hanem sikerrel végrehajtható is. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója keddi parlamenti meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy az elszámoltatást és a vagyonvisszaszerzést jogállami keretek között kell végrehajtani, a hivatalnak pedig ehhez a legjobb szakembereket kell megszereznie és szorosan együtt kell működnie a már működő hatóságokkal. Úgy látja, hogy bár erős a társadalmi elvárás az elszámoltatásra, de az NVVH nem válhat egy boszorkányüldözés eszközévé.
A Külügyminisztérium nevében feljelentést tett kedden Orbán Anita tárcavezető a Covid-járvány elleni védekezéssel kapcsolatban 2020 tavaszán, Szijjártó Péter minisztersége alatt lefolytatott beszerzések ügyében. A miniszter ezt az MTI-vel közölte kedden.
Újraindult a Paksi Atomerőmű negyedik blokkja is, így hamarosan ismét teljes kapacitással üzemelhet a létesítmény. A nyári, rendkívül alacsony dunai vízállás miatt korábban leállított reaktorokat egy fenékküszöb megépítésének, valamint a csapadékosabb időjárásnak köszönhetően tudták fokozatosan visszakapcsolni a hálózatba - közölte a HVG.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) az új kormány első száz napját értékelve elismeri az eddigi pozitív lépéseket, ugyanakkor az intézményvezetők cseréjének felgyorsítását sürgeti. A köztestület szerint a sikeres egészségügyi rendszerváltáshoz elengedhetetlen az átalakítás részletes tervének bemutatása, valamint a megígért évi 500 milliárd forintos többletforrás átlátható felhasználása - jelentette a Népszava.
Augusztus 26-án kezdi meg a működését az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyanús ügyeit, köztük egy balatonakarattyai luxusberuházást hivatott feltárni. A részletekről Forsthoffer Ágnes házelnök számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Tisza-kormány hétfőn nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált változatát, amely a kabinet szerint már a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözi. A módosítástervezetet a Pénzügyminisztérium már megküldte a Költségvetési Tanácsnak, az Országgyűlés elé pedig legkésőbb augusztus 31-én kerülhet.
A költségvetés átdolgozása azért különösen fontos, mert a Tisza-kormány korábbi átvilágítása szerint a 2026-os hiány a korábbi 3,7 százalék helyett akár 8,3 százalékos GDP-arányos szintet is elérhetett volna.
Az eddigi intézkedések ezt 7,5 százalék környékére mérsékelték.
A kormány mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást tervez a takarékosabb állami működés révén, emellett 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. A módosítás szociális intézkedéseket is tartalmaz, köztük 400 ezer rászoruló gyermek iskolakezdési támogatását és a vényköteles gyógyszerek áfamentességét. Az államadósság-ráta átmenetileg 77,5 százalékra emelkedhet, a csökkenés 2027-től várható.
A hétfői nap legnagyobb váratlan eseménye a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépének balesete volt Szolnok közelében. A pilóta katapultált és stabil állapotban van, a baleset okát vizsgálják. Ruszin-Szendi Romulusz, honvédelmi miniszter és a Mentőszolgálat tájékoztatása szerint a pilóta állapota stabil, de gerincét műteni kell.
Később kiderült az is, hogy a gépen rakéta is volt, a balesettel kapcsolatban pedig a műszaki hiba lehetősége is felmerült.
A balesetről már fotók és videók is megtekinthetőek, ezeket alábbi cikkünkben szedtük össze.
Hétfőn jelentős mérföldkőhöz ért a Tisza-kormány elszámoltatási programja is, mivel kiderült, melyik három jelölt maradt versenyben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázók közül.
Ligeti Miklós, Unger Anna Róza és Jancsics Dávid kedden és szerdán szakmai meghallgatáson vesz részt, a hivatal vezetőiről pedig a tervek szerint pénteken dönthet az Országgyűlés.
Mindezek mellett a hazai belpolitikai életben számos fontos esemény történt még hétfőn:
A hazai politikai élet legfontosabb eseményeiről alábbi cikkünkben számoltunk be részletesen:
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bodnár Boglárka
A magyar gazdaság növekedési problémáira nem elég új beruházásösztönző programokkal válaszolni: kiszámíthatóbb szabályozásra, alacsonyabb ipari energiaárakra és gyorsabb munkaerőpiaci alkalmazkodásra van szükség – áll a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss állásfoglalásában. A testület értékelése szerint Magyarország gazdasági vonzerejét ma már nemcsak az adók és támogatások, hanem legalább ennyire a jogbiztonság, az energiaárak és a szakember-ellátottság határozzák meg, így különösen ezen területeken lesz fontos a reformok mielőbbi megkezdése.
A Költségvetési Tanács nyilvánosságra hozta véleményét a 2026-os költségvetési törvényjavaslatról, amely 7,5 százalékos ESA-hiánnyal és 77,5 százalékra emelkedő államadósság-mutatóval számol. A háromfős testület megállapította, hogy a tervezett számok a módosított fiskális szabályok alapján megfelelnek a jogszabályoknak, ugyanakkor több kockázatra is figyelmeztetett, köztük az optimista árfolyam-feltételezésre és a GDP-előrejelzés bizonytalanságaira. A Tanács egyúttal óvatosan ugyan, de üzent az új kormánynak, a hiánycélnak ugyanis a 3%-os szinthez kellene tartania.