A Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter által hétfőn bejelentett büntetőintézkedések egyelőre hongkongi székhelyű cégeket céloznak, a szárazföldi kínai pénzintézeteket azonban még nem érintik. Az intézkedések hátterében az áll, hogy Kína vásárolja meg az iráni kőolaj mintegy 90 százalékát, így bármilyen komolyabb szankciós lépés közvetlenül Pekinget sújtaná.

A kínai külügyminisztérium szóvivője kedden határozottan leszögezte, hogy Kína minden szükséges intézkedést megtesz jogainak és érdekeinek védelmében.

A szóvivő hozzátette, hogy Peking többször is egyértelműen felszólalt az olyan egyoldalú szankciók ellen, amelyeknek nincs nemzetközi jogi alapjuk, és amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem hagyott jóvá.

A szankciós vita kifejezetten rossz időpontban robbant ki, hiszen körülbelül egy hónap múlva tartják Washingtonban Donald Trump és Hszi Csin-ping csúcstalálkozóját, amelyet a világgazdaság szempontjából is kulcsfontosságúnak tartanak. A két vezető várhatóan az októberben kötött, egyéves kereskedelmi fegyverszünet meghosszabbításáról is tárgyal majd, amelyet Trump májusi pekingi látogatása is megerősített.

A kínai fél a feszültség csökkentését és a mielőbbi párbeszédhez való visszatérést sürgette. Peking számára kiemelten fontos, hogy a szankciós vita ne terelje el a figyelmet a közelgő csúcstalálkozó fő témájáról, a kereskedelmi megállapodás meghosszabbításáról, míg Washington az Iránra gyakorolt nyomás eszközeként tekint a másodlagos szankciókra – még akkor is, ha azok legfőbb célpontja végső soron Kína.

Címlapkép forrása: EU

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.