Hadházy Ákos a Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az újonnan felálló szervezet jogkörei rendkívül erősek, ezért megfelelő vezető irányítása mellett komoly eredményeket érhet el. Ezt még úgy is teljesíthetőnek tartja, hogy véleménye szerint a folyamat lassúsága korábban komoly egérutat adott az elkövetőknek.

A politikus két fontos megjegyzést fűzött a döntő szakaszába ért eljáráshoz:

1) A vezető kiválasztása inkább tűnik abszolút vetítésnek, mint komoly eljárásnak viszont

2) Az állva maradt jelöltek között ott van az, aki mindenképp alkalmas a feladatra. Pénteken majd okosabbak leszünk.

Nyomozhat és vádat is emelhet az új szervezet

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása a Tisza-kormány választási programjának egyik legfontosabb sarokköve. Az új csúcsszerv feladata nem merül ki a közvagyon feltárásában és visszaszerzésében: a szervezet a hatékony jogérvényesítés érdekében önálló nyomozati és vádemelési jogosítványokat is kap.

A hivatal élére kiírt pályázatra eredetileg 96-an jelentkeztek, akik közül a kiválasztási folyamat végére három jelölt jutott tovább.

Három jelölt maradt versenyben a hatéves megbízatásért

A versenyben maradt szakemberek − Ligeti Miklós, Unger Anna Róza és Sárvári Nicholas − személyes meghallgatásokon vesznek részt a végső döntés előtt. 

Jancsics Dávid visszalépett, mondván, óriási megtiszteltetésnek tartja, hogy az utolsó három talpon maradt jelölt közé beválasztották, de szerinte a rendkívüli idők miatt egy ügyész/nyomozó alkatú elnökre lenne szükség a hivatal élére, ezért visszavonta pályázatát.

A kiválasztott elnök hat éven át irányíthatja majd a kiemelt jogkörökkel felruházott hatóságot.

Hadházy Ákos bejegyzése szerint a pénteki napon válik végleg világossá, hogy a jelöltek közül ki kapja meg a bizalmat a magyarországi elszámoltatás szempontjából meghatározó tisztség betöltésére.

(Borítókép: Hadházy Ákos 2025. szeptember 27-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)