Az elmúlt időszakban számos kritika érte a magyarországi palackvisszaváltási rendszert. A rendszer 2024-ben indul, egy európai unió szabályozásnak megfelelően. Ugyanis 2024. január elsejétől szinte minden fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék, melynek csomagolása műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, 0,1 és 3 liter közötti űrtartalommal bír, kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősül.

A szóban forgó palackok egy része többutas, azaz a benne lévő italtermék elfogyasztása után az értékesítési láncon visszafelé eljut a gyártóhoz, aki azt megfelelő előkészítés után újratölti. Ugyanakkor a palackok legnagyobb része azonban egyszer használatos, más néven egyutas palack, amely a fogyasztást követően hulladékká válik, mely megfelelő összegyűjtés és előkezelés után újrafeldolgozható anyagként későbbi palackok alapanyagává válhat.

Felpörgött a palackvisszaváltás, de jöttek a hátrányai is

Az Index cikke szerint a visszaváltási rendszer 2024 nyári indulásakor a legnagyobb fejfájást még az okozta, hogy az emberek egyszerűen nem éltek vele. Az akkori számítások szerint évente mintegy 3,5 milliárd italcsomagolás került forgalomba – ez napi 9,6 millió betétdíjas terméket jelentett, és ebből jó ha 3,5 millió jutott vissza a REpontokba.

Azonban ez az arány azóta jelentősen megfordult. A Mohu nyilvános számlálója alapján mostanáig több mint hatmilliárd csomagolást nyeltek el az automatái, a palackok, üvegek és dobozok csaknem kilencven százaléka már visszakerül a rendszerbe, amivel Magyarország az Unió élvonalába került.

Ugyanis minél kevesebb palack hever az utcán, az erre vadászók annál mélyebbre ásnak a kukákban a maradékért. Ez a jelenség mára mindennapossá vált több budapesti belvárosi kerületben is.

Terézváros például 2025 tavaszán szigorított a hulladékkezelési szabályokon, a társas házak azóta csak a szállítás előtti este nyolc után tehetik ki az szemeteseket az utcára, a köztisztasági cég pedig a polgárőrséggel közösen éjszakai járőrszolgálatot indított. Soproni Tamás polgármester szerint azonban ez sem elegendő, az Indexnek elmondta, hogy a rendszer bevezetése óta állandósult a szemetesek kiborogatása és rongálása. Egyre több társas ház panaszkodik arra, hogy a gyűjtők erőszakosan próbálnak bejutni a lépcsőházakba és belső udvarokra, csak hogy hozzáférjenek a kukákhoz.

A polgármester szerint ráadásul a visszaváltás is akadozik, ugyanis alig találni automatát a kerületben, ahol pedig van, ott az gyakran működésképtelen, mocskos, kígyózó sorok állnak előtte, az emberek órákat gyalogolnak, hogy visszakapják a pénzüket. Hozzátette, hogy a VI. kerület kiemelt büdzsével működteti a köztisztasági cégét, támogatja a társasházi kamerarendszerek kiépítését, és súlyos milliókat költ a szétvert kukák pótlására. Soproni szerint ez a felállás alapjaiban hibás.

Javaslatokban nincs hiány, megoldás még nem született

„Míg mi jelentős anyagiakat fordítunk a palackvisszaváltás mellékhatásainak csökkentésére, addig az országos szolgáltatás a profitot központosítja, a terhekből ugyanakkor semmit sem vállal, azt az önkormányzatokra tolja” – mondta a polgármester. Szerinte az lenne a minimum, ha a Mohu a keletkező extraprofitjából hozzájárulna a köztisztaság és a közterületi hulladékgyűjtők fenntartásához.

A kerület vezetője a kormányhoz fordult, és azt kérte, 2027. január elsejéig függesszék fel a jelenlegi rendszert, és az átmeneti idő alatt a rendvédelmi, szociális és önkormányzati szereplők bevonásával dolgozzanak ki egy működőképes alternatívát. Erre szerinte nem lenne szükség, ha a szolgáltató a bevezetés előtt kialakította volna a szolgáltatásoknak azokat a feltételeit, amelyek a működtetéshez szükségesek, akár külföldi minták alapján is.

Keszthelyi Dorottya, XIII. kerületi önkormányzati képviselő több javaslatot is megfogalmazott a rendszer átalakítása kapcsán:

• Szerinte rugalmas kukaszabályokra van szükség, hogy a kerületek maguk határozhassák meg, mikor lehet kitenni a kommunális hulladékot az utcára.
• A kormánynak forrásokat kellene biztosítani a fővárosi köztisztasági feladataira, a Fővárosi Szociális Közalapítványon keresztül pedig célzott drogprevenciós, lakhatási és addiktológiai projektekre.
• A boltok ne adjanak ki készpénzt, csak bolti utalványt.
• A betétdíjból kapott blokk ne legyen beváltható 18 éven felülieknek szóló termékekre, vagyis alkoholra és energiaitalra

.Azt ugyanakkor Keszthelyi is elismeri, hogy főleg az utolsó két pont komoly egyeztetést igényelne a kiskereskedelmi láncokkal.

Még nem tudni, mit lép a kormány

Az Index megkereste a Mohut is. A vállalat válaszában kiemelte, hogy a visszaváltási rendszer bevezetése uniós előírás, és valamennyi tagállam részére kötelező. „A Mohu visszaváltási rendszerének és az egyre tudatosabb társadalmi részvételnek köszönhetően Magyarország az európai élvonalba került környezettudatosságban, a palackok, üvegek, dobozok csaknem 90 százalékát váltjuk már vissza. Ezek hulladéka immár megfelelő helyre kerül, és újra lesz hasznosítva: környezetszennyező szemét helyett értékes alapanyag válik belőle” – írta a cég.

A palackvisszaváltás körül kialakult problémahegy a kormányon belül Gajdos László élő környezetért felelős miniszter hatáskörébe került. A tárca egyelőre még nem kommentálta a terézvárosi polgármester felfüggesztési javaslatát.

Ugyanakkor Gajdos László múlt héten bejelentette, hogy komoly tárgyalásokat kezdenek a Mohuval, és felülvizsgálják a teljes, 35 évre szóló hulladékgazdálkodási koncessziót. A tárcavezető határozott fellépést ígért a lakosság megfelelő kiszolgálása érdekében. Minden bizonnyal ennek a tárgyalásnak a részét képezheti a budapesti hulladékhelyzet is.